A nitrátok neve sokakban azonnal riasztó érzést kelt – talán a régi hírek miatt, amelyek a feldolgozott húsokban lévő adalékanyagokról szóltak, vagy mert valaki egyszer hallotta, hogy „a nitrát mérgező." De a valóság ennél jóval árnyaltabb, és megéri közelebbről megnézni, mi is zajlik valójában a szervezetünkben, amikor nitráttal találkozunk.
A nitrát egy olyan vegyület, amely természetes formában megtalálható a talajban, a vízben, és ami a legmeglepőbb: a zöldségeinkben is. Sőt, a szervezetünk maga is termel belőle. Az, hogy valaki egészségügyi kockázatnak vagy éppen hasznos tápanyagnak tekinti, nagyrészt attól függ, honnan nézi a kérdést – egy sportoló, egy kisgyermekes szülő, egy kardiológus vagy egy táplálkozástudós szemszögéből mind más kép rajzolódik ki.
Ebben az összeállításban megismerheted a nitrátok valódi hatásait a szervezetre: mi az, ami tudományosan alátámasztott, mi az, ami mítosz, mikor lehet előnyös, és mikor kell óvatosnak lenni. Szó lesz a napi bevitelről, az élelmiszer-forrásokról, a sportteljesítményre gyakorolt hatásról, és arról is, hogy kinek kell valóban figyelnie erre az anyagra.
Mi az a nitrát, és hogyan kerül a szervezetbe?
A nitrát (NO₃⁻) egy egyszerű szervetlen ion, amelyet a természet szinte mindenütt jelen lévő alkotóelemként ismer. A növények a talajból veszik fel, és sejtjeikben raktározzák – ez az egyik legfontosabb nitrogénforrásuk. Amikor mi megesszük ezeket a növényeket, a nitrát bekerül az emésztőrendszerünkbe, és ott egy rendkívül érdekes biokémiai útvonalat jár be.
A folyamat nem egyszerű: a szájban lévő baktériumok a nitrátot nitrittá (NO₂⁻) alakítják, majd a gyomorban és a vérkeringésben ez a nitrit tovább alakulhat nitrogén-monoxiddá (NO). Ez utóbbi molekula az, amely valóban aktív hatást fejt ki a szervezetben – értágító, gyulladáscsökkentő és számos más élettani folyamatban részt vesz.
Fontos megérteni, hogy a nitrátbevitel forrása döntő mértékben befolyásolja azt, hogy milyen hatást vált ki. A zöldségekből származó nitrát egészen más környezetben érkezik a szervezetbe – antioxidánsok, vitaminok és polifenolok társaságában –, mint a feldolgozott húsokban lévő mesterséges nitrát, ahol a kémiai reakciók egészen más irányba mehetnek el.
Honnan vesszük be a legtöbb nitrátot? Az élelmiszer-források áttekintése
Sokan meglepődnek, amikor kiderül, hogy az étrendünkben lévő nitrát 80-90%-a zöldségekből származik. Nem a szalámikból, nem a kolbászokból – hanem a céklaléből, a spenótból és a rukkolából.
A legmagasabb nitrátartalmú élelmiszerek
| Élelmiszer | Nitráttartalom (mg/100g) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Rukkola | 4800–7500 | Kiemelkedően magas |
| Cékla | 1700–2800 | Sportolók körében népszerű |
| Spenót | 600–2000 | Főzéssel csökken a tartalom |
| Saláta (fejes) | 500–1500 | Változó, fajtától függő |
| Retek | 1200–1800 | Nyersen a legjobb |
| Zeller | 1000–1800 | Levesekben is megmarad |
| Káposzta | 100–400 | Viszonylag alacsony |
| Feldolgozott húsok | 10–50 (hozzáadott) | Mesterséges forrás |
Érdemes megfigyelni, hogy a feldolgozott húsok valójában jóval kevesebb nitrátot tartalmaznak számszerűen, mint egy tál spenót. A különbség az, hogy a húsokban a nitrát más kémiai vegyületekkel – például aminokkal – lép reakcióba, ami potenciálisan káros nitrozaminokat hozhat létre. A zöldségekben ezzel szemben a C-vitamin és más antioxidánsok megakadályozzák ezt a folyamatot.
„A nitrát önmagában nem jó és nem rossz – a kontextus, amelyben a szervezetbe kerül, az, ami igazán számít."
A nitrát és a nitrogén-monoxid: a szív- és érrendszer titkos szövetségese
Ha valaha hallottál a nitrogén-monoxidról (NO), akkor valószínűleg a sportteljesítménnyel vagy az érrendszeri egészséggel összefüggésben. Ez a kis molekula hatalmas szerepet játszik abban, hogyan működnek az ereink, hogyan szabályozódik a vérnyomásunk, és hogyan látják el magukat oxigénnel az izmaink.
A nitrát → nitrit → NO átalakulási lánc az egyik legfontosabb élettani folyamat, amelyet az étrendünk közvetlenül befolyásolhat. Amikor a nitrogén-monoxid felszabadul az érfalban, az erek kitágulnak, a vér könnyebben áramlik, és a szív kevesebb munkával tudja ellátni a keringést.
Mit mutatnak a kutatások a vérnyomásra vonatkozóan?
Számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres céklalé-fogyasztás – amely kiemelkedően gazdag nitrátban – mérhető vérnyomáscsökkentő hatással bír. Az egyik leggyakrabban idézett megfigyelés szerint napi 250–500 ml céklalé fogyasztása 4–10 Hgmm-rel csökkentheti a szisztolés vérnyomást. Ez nem drámai szám, de egy enyhén magas vérnyomással küzdő embernél ez a különbség már klinikailag is releváns lehet.
„Egy természetes élelmiszer, amely mérhető hatást gyakorol a vérnyomásra – ez nem varázslat, hanem biokémia."
Sportteljesítmény és nitrát: miért isszák a sportolók a céklalevet?
Az élsportban az apró különbségek számítanak. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedben a céklalé és a nitrátban gazdag ételek fogyasztása komoly figyelmet kapott a sporttudomány berkein belül. Az összefüggés egyszerű, de lenyűgöző.
A nitrogén-monoxid hatására az izmok vérellátása javul, az oxigén hatékonyabban jut el a dolgozó sejtekhez, és ami különösen fontos: csökken az oxigénfelhasználás azonos terhelés mellett. Ez azt jelenti, hogy a szervezet gazdaságosabban dolgozik – ugyanolyan erőfeszítéssel többet tud teljesíteni.
Miben segíthet a nitrát a sportban?
- 🏃 Állóképesség növelése – különösen hosszú távú, aerob jellegű sportoknál mutattak ki pozitív hatást
- 💪 Izomteljesítmény javítása – főleg a gyors összehúzódású izomrostoknál figyelték meg
- ⏱️ Fáradás késleltetése – a laktát felhalmozódása lassabb lehet nitrát-kiegészítés hatására
- 🫀 Szív terhelésének csökkentése – azonos munkavégzés mellett alacsonyabb pulzus
- 🌬️ Oxigénfelhasználás optimalizálása – a VO2max közelében különösen mérhető az előny
Fontos megjegyezni, hogy a hatás nem azonnali és nem mindenkinél egyforma. A jól edzett élsportolóknál kisebb az előny, mint a rekreációs sportolóknál, és az adaptáció időt igényel. A legtöbb vizsgálatban 2-3 napos rendszeres bevitel után mértek szignifikáns javulást.
„A természet egyik legegyszerűbb teljesítményfokozója nem egy laboratóriumban készült – hanem a kertben nő."
Mikor válhat a nitrát kockázatossá? Az árnyoldalak bemutatása
Most jön az a rész, amelyet sokan keresnek – és amelyet érdemes valóban megérteni, nem csak félni tőle. Igen, a nitrát bizonyos körülmények között valóban kockázatot jelent. De ezek a körülmények specifikusak, és nem vonatkoznak minden emberre egyformán.
A nitrozaminok problémája
Amikor a nitrát vagy nitrit magas hőmérsékleten, savas környezetben, és aminokkal (fehérjéből) találkozik, nitrozaminok képződhetnek. Ezek a vegyületek potenciálisan rákkeltők – ezt az összefüggést a feldolgozott húsok és a vastagbélrák kockázata kapcsán vizsgálták a legintenzívebben.
Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ben a feldolgozott húsokat az 1. csoport rákkeltő anyagok közé sorolta – ez azt jelenti, hogy az összefüggés bizonyított, de nem azt, hogy minden szelet kolbász egyformán veszélyes. A kockázat mértéke függ a mennyiségtől, a feldolgozás módjától és az egyéni genetikai hajlamtól.
A methemoglobinémia veszélye csecsemőknél
Ez az a kockázat, amelyről a legtöbbet hallani, és amelyet valóban komolyan kell venni – de kizárólag csecsemőknél. A hat hónapnál fiatalabb babák gyomrában a pH magasabb, ami kedvez annak, hogy a nitrát nitritté alakuljon. A nitrit pedig gátolja a hemoglobin oxigénszállítását, ami az úgynevezett „kék bébi szindróma" kialakulásához vezethet.
Ez az oka annak, hogy:
- A csecsemők ivóvizének nitrátszintjét szigorúan ellenőrzik
- A házilag készített zöldségpürék (különösen spenót, cékla, répa) nem ajánlottak hat hónapos kor előtt
- Az ivóvíz nitráthatára Magyarországon is 50 mg/liter
„A kockázat nem az anyagban van, hanem abban, ki, mennyit és milyen formában vesz be belőle."
Az ivóvíz nitrátszintje: mire figyelj otthon?
A mezőgazdasági területeken élők számára ez különösen releváns téma. A nitrátos műtrágyák és az állattartás következtében a talajvíz nitrátszintje sok helyen meghaladja a határértéket – és ez nemcsak a kutak vizét, hanem közvetve a palackozott vizeket is érintheti.
Nitrátszintek és az egészségügyi határértékek
| Nitrátszint (mg/liter) | Besorolás | Ajánlás |
|---|---|---|
| 0–10 | Kiváló | Mindenki számára biztonságos |
| 10–25 | Jó | Általánosan elfogadható |
| 25–50 | Elfogadható | Csecsemőknél kerülendő |
| 50–100 | Határérték felett | Nem ajánlott ivóvíznek |
| 100+ | Erősen szennyezett | Semmilyen célra nem ajánlott |
Ha kútvizet használsz, évente legalább egyszer érdemes nitrátszintre ellenőriztetni. A hatóságok által előírt határérték az EU-ban 50 mg/liter, de csecsemőknél és terhes nőknél a biztonságos szint ennek fele, azaz 25 mg/liter alatt van.
Terhesség és nitrát: mit érdemes tudni várandósoknak?
A terhesség alatt az étrenddel kapcsolatos minden kérdés különösen érzékeny terület. A nitrát esetében a tudományos álláspont nem tiltó jellegű, de árnyalt.
A jelenlegi ismeretek szerint az élelmiszerekből – főként zöldségekből – bevitt nitrát nem jelent igazolt kockázatot a magzatra nézve egészséges, vegyes táplálkozás esetén. Sőt, a zöldségekben lévő folát, C-vitamin és egyéb mikrotápanyagok kifejezetten ajánlottak terhesség alatt.
Amire azonban figyelni érdemes:
- A feldolgozott húsok (szalámi, kolbász, füstölt húsok) fogyasztásának mérséklése általánosan javasolt terhesség alatt
- A kutak nitráttartalmát ellenőriztetni kell, különösen mezőgazdasági területeken
- A nagy mennyiségű, egyoldalú nitrátbevitel – például napi több pohár céklalé – nem ajánlott orvosi konzultáció nélkül
A napi bevitel ajánlott mennyisége: mennyit szabad, mennyit érdemes?
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a nitrát elfogadható napi bevitelét (ADI) 3,7 mg/testsúlykilogramm/nap értékben határozta meg. Egy 70 kg-os felnőtt esetében ez kb. 260 mg/nap.
Ez elsőre kevésnek tűnhet, de vegyük figyelembe, hogy egy normál vegyes étrendben – ahol nem minden nap eszünk rukkola-salátát – ezt az értéket nem könnyű tartósan meghaladni. A problémát az egyoldalú, nagyon magas nitrátbevitel jelenti, nem az átlagos zöldségfogyasztás.
Amit érdemes szem előtt tartani:
- A változatos zöldségfogyasztás nem jelent kockázatot egészséges felnőtteknél
- A szájhigiénia meglepő módon fontos: az antibakteriális szájvizek csökkentik a nitrát → nitrit átalakulást, ezzel a nitrogén-monoxid termelést is
- A C-vitamin egyidejű bevitele csökkenti a nitrozamin-képződés kockázatát
- A főzés általában csökkenti a zöldségek nitrátszintjét (a főzővíz elvezeti)
„Nem az a kérdés, hogy eszünk-e nitrátot – mert eszünk. A kérdés az, hogy milyen formában, mennyi kísérőanyaggal és milyen rendszerességgel."
A nitrát és a bélmikrobiom: egy kevéssé ismert összefüggés
Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább rávilágítanak arra, hogy a nitrátanyagcsere nem csupán a szájban és a gyomorban zajlik – a bélmikrobiom is aktív résztvevője a folyamatnak. A bélbaktériumok egy része képes nitrátot redukálni, ami befolyásolja, hogy mennyi nitrit és nitrogén-monoxid képződik az emésztőrendszer mélyebb szakaszain.
Ez azt is jelenti, hogy két ember ugyanannyi nitrátot ehet, és mégis egészen eltérő élettani hatást tapasztalhat – a bélflórájuk összetételétől függően. Akinek egészségesebb, diverzebb mikrobiomja van, az valószínűleg hatékonyabban hasznosítja a nitrátból származó nitrogén-monoxidot.
A bélmikrobiom és a nitrátanyagcsere közötti kapcsolat magyarázhatja azt is, hogy miért nem mindenki reagál egyformán a céklalé-kiegészítésre a sportteljesítmény-vizsgálatokban. Ez a terület még aktívan kutatott, de az összefüggés egyre szilárdabb tudományos alapokon áll.
Természetes vs. mesterséges nitrát: tényleg akkora a különbség?
Ez az egyik leggyakrabban feltett kérdés, és a válasz: igen, de nem csak a nitrát miatt. A különbség komplex, és több tényezőből adódik.
Miért más a zöldségekből származó nitrát?
A zöldségekben a nitrát antioxidáns közegben van jelen. A C-vitamin, az E-vitamin, a polifenolok és más fitokémiai anyagok megakadályozzák, hogy a nitrát káros nitrozaminokká alakuljon – akár a főzés során, akár az emésztőrendszerben. Ez az oka annak, hogy a magas zöldségfogyasztást a kutatások következetesen egészségvédő hatásúnak találják, miközben a feldolgozott húsok magas fogyasztása kockázatot jelent.
A feldolgozott húsokban a nitrát más fehérjemolekulák közelében van, magas hőmérsékleten kezelik, és nincs mellette elegendő antioxidáns, ami megakadályozná a nitrozamin-képződést. Ez a kémiai különbség magyarázza az eltérő egészségügyi megítélést.
Fontos azonban hangsúlyozni: a feldolgozott húsok alkalmi fogyasztása nem egyenlő a rendszeres, nagy mennyiségű bevitellel. Az egészséges táplálkozás alapelve a változatosság és az arányok helyes beállítása – nem az, hogy bizonyos élelmiszereket teljesen kizárunk.
„Az élelmiszer soha nem egyetlen vegyületből áll – a hatás mindig az egész mátrix eredménye."
Praktikus tanácsok: hogyan optimalizáld a nitrátbevitelt?
Nem kell bonyolultan gondolkodni erről a témáról. Néhány egyszerű szempontot figyelembe véve a legtöbb ember biztonságosan és akár előnyösen fogyaszthat nitrátban gazdag ételeket.
Ha az egészséged és a szív- érrendszered védelme a cél:
- Egyél rendszeresen leveles zöldségeket – spenót, rukkola, fejes saláta
- Fogyassz hetente céklát – nyersen, főzve vagy levként egyaránt
- Kerüld az antibakteriális szájvizek rendszeres használatát, ha nitrátban gazdag étrendet folytatsz (gátolja a nitrát → nitrit átalakulást)
- Kombináld a nitrátban gazdag ételeket C-vitaminban gazdagokkal – ez csökkenti a nitrozamin-képződés kockázatát
Ha sportolsz és teljesítményt szeretnél javítani:
- Próbálj ki 2-3 napos céklalé-protokollt verseny vagy intenzív edzés előtt
- A bevitel ideális időpontja a terhelés előtt 2-3 órával
- Kerüld az edzés előtti szájvizet – ez csökkenti a nitrát hasznosítását
- Figyelj arra, hogy a hatás egyénenként változó – kísérletezz saját magadon
Ha csecsemőd van vagy terhes vagy:
- Hat hónapos kor előtt ne adj céklát, spenótot, répát házilag készítve a babának
- Ellenőrizd a kútvíz nitrátszintjét
- A feldolgozott húsok fogyasztását mérsékeld
- Kérd ki orvosod véleményét bármilyen étrend-kiegészítő szedése előtt
A nitrát és az agy: egy ígéretes kutatási terület
Az agyunk rendkívül érzékeny az oxigénellátásra, és a nitrogén-monoxid az agyi vérkeringésben is fontos szerepet játszik. Újabb kutatások vizsgálják, hogy a nitrátban gazdag étrend segíthet-e az idős korban jellemző agyi vérkeringési zavarok megelőzésében.
Egyes vizsgálatok szerint a magas nitrátbevitel javíthatja az agyi véráramlást az idősebb korosztályban, különösen a frontális lebenyben – amely a döntéshozatalért és a végrehajtó funkciókért felelős. Ez nem azt jelenti, hogy a céklalé megakadályozza a demenciát, de az összefüggés elég erős ahhoz, hogy további kutatásokat indítson el.
A nitrogén-monoxid szerepe az idegrendszerben messze túlmutat az értágításon: neurotranszmitterként is funkcionál, és befolyásolja a tanulást, a memóriát és a hangulatot. Ez a terület az egyik legizgalmasabb a nitrát-kutatásban, és az elkövetkező évtizedben valószínűleg sok új eredményt hoz.
Szájhigiénia és nitrát: a meglepő kapcsolat
Kevesen gondolnak arra, hogy a fogmosás és a szájvíz befolyásolhatja a nitrát-anyagcserénket. Pedig a kapcsolat közvetlen és tudományosan jól dokumentált.
A szájban élő baktériumok – amelyek a fogfelszínen, a fogínyen és a nyelven élnek – felelősek a nitrát → nitrit átalakulás első lépéséért. Ha antibakteriális szájvizet használunk, ezeket a baktériumokat is elpusztítjuk, és ezzel megakadályozzuk a nitrát hatékony hasznosítását.
Egy kutatásban az antibakteriális szájvíz rendszeres használata után mért vérnyomás szignifikánsan magasabb volt, mint a kontrollcsoportban. Ez nem jelenti azt, hogy a szájhigiéniát el kell hanyagolni – de érdemes tudni, hogy a nitrátban gazdag étkezés előtti szájvíz-használat csökkentheti az étkezés érrendszeri előnyeit.
Nitrát-kiegészítők: szükség van rájuk?
A sportolók és egészségtudatos emberek körében egyre népszerűbbek a nitrát-tartalmú étrend-kiegészítők – elsősorban céklalé-koncentrátumok és por formájú készítmények. De valóban szükség van ezekre?
Az egyszerű válasz: a legtöbb embernek nem. Aki rendszeresen eszik zöldségeket – különösen leveles zöldségeket és céklát –, az elegendő nitrátot visz be az étrendjével. A kiegészítők akkor lehetnek hasznosak, ha:
- Valaki versenysportban vesz részt, és precízen szeretné optimalizálni a nitrátbevitelt
- Az étrend valamilyen okból szegény zöldségekben
- Orvosi indikáció alapján (pl. magas vérnyomás kezelésének kiegészítése)
Fontos, hogy a kiegészítők minőségi különbségei nagyok – érdemes megbízható gyártótól vásárolni, és figyelni a nitrát-tartalomra (nem minden „cékla-kapszula" tartalmaz valóban hatásos mennyiséget).
GyIK – Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a különbség a nitrát és a nitrit között?
A nitrát (NO₃⁻) és a nitrit (NO₂⁻) kémiailag hasonló, de különböző vegyületek. A nitrát stabilabb, kevésbé reaktív forma, amelyet a szervezet baktériumok segítségével nitritté alakít. A nitrit az aktívabb forma, amely aztán nitrogén-monoxiddá (NO) alakulhat – ez a valóban biológiailag aktív molekula. A mindennapi életben a nitriteket gyakran használják tartósítószerként a feldolgozott húsokban (E249, E250 jelöléssel), míg a nitrátok inkább a zöldségekben fordulnak elő természetes formában.
Veszélyes-e a céklalé rendszeres fogyasztása?
Egészséges felnőttek számára a rendszeres céklalé-fogyasztás – napi 200–500 ml – általánosan biztonságosnak tekinthető. Mellékhatásként előfordulhat a vizelet és a széklet pirosra vagy rózsaszínre színeződése (ezt beeturia-nak hívják), ami ijesztő lehet, de teljesen ártalmatlan. Vesebetegek, alacsony vérnyomással küzdők és vérhígítót szedők kérjék ki orvosuk véleményét a rendszeres fogyasztás előtt.
Miért mondják, hogy a feldolgozott húsok rákkeltők, ha a zöldségek is tele vannak nitráttal?
A kulcs a kémiai kontextusban rejlik. A zöldségekben a nitrát antioxidánsok (C-vitamin, polifenolok) társaságában van, amelyek megakadályozzák a káros nitrozaminok képződését. A feldolgozott húsokban a nitrát magas hőmérsékleten, fehérjékkel és aminokkal érintkezik, antioxidáns védelem nélkül – ez kedvez a nitrozamin-képződésnek. Ezért lehet az, hogy a magas zöldségfogyasztás egészségvédő, míg a feldolgozott húsok magas fogyasztása kockázatot jelent.
Befolyásolja-e a főzés a zöldségek nitrátszintjét?
Igen, a főzés csökkenti a nitrátszintet – a nitrát vízoldékony, ezért a főzővízbe oldódik ki. Ha a főzővizet kiöntjük, a zöldség nitrátszintje akár 50–80%-kal is csökkenhet. A gőzölés kevésbé csökkenti a tartalmat, a nyersen fogyasztás pedig megtartja az eredeti nitrátszintet. Ez nem jelenti azt, hogy csak nyersen szabad zöldséget enni – de aki kifejezetten a nitrát-előnyökre számít, az inkább nyersen vagy minimálisan feldolgozva fogyassza.
Szedhet-e nitrát-kiegészítőt magas vérnyomás ellen valaki?
A nitrátban gazdag étrend – különösen a céklalé – valóban mérhető vérnyomáscsökkentő hatással bírhat, de ez nem helyettesíti az orvosi kezelést. Aki vérnyomáscsökkentő gyógyszert szed, az mindenképpen konzultáljon orvosával, mielőtt rendszeresen nitrát-kiegészítőt szed, mivel az együttes hatás túlzott vérnyomásesést okozhat. Az étrendi változtatások – több zöldség, kevesebb feldolgozott élelmiszer – azonban orvosi felügyelet mellett biztonságosan bevezethetők.
Mi a teendő, ha a kútvizem nitrátszintje magas?
Ha a kútvíz nitrátszintje meghaladja az 50 mg/litert, azt nem szabad ivóvízként használni – különösen nem csecsemőknek, terhes nőknek és kisgyermekeknek. Megoldásként szóba jön a fordított ozmózis szűrő telepítése (ez hatékonyan eltávolítja a nitrátot), palackozott víz használata, vagy a kút vizének rendszeres ellenőriztetése. A forralás nem segít – sőt, a víz elpárolgásával a nitrát koncentrációja nőhet. Az illetékes hatóságoknál (vízügyi igazgatóság, közegészségügyi hatóság) tájékozódhatunk a helyi mérési lehetőségekről.
Miért rontja az antibakteriális szájvíz a nitrát hasznosítását?
A szájban élő baktériumok – amelyek a fogfelszínen és a nyelven élnek – végzik a nitrát → nitrit átalakulás első és legfontosabb lépését. Az antibakteriális szájvizek (például klórhexidin-tartalmúak) elpusztítják ezeket a baktériumokat, ezzel megszakítva a nitrát-hasznosítás folyamatát. Vizsgálatok szerint a rendszeres antibakteriális szájvíz-használat mérhető mértékben csökkenti a vér nitritszintjét és a nitrátban gazdag étkezés vérnyomáscsökkentő hatását. Ez nem jelenti azt, hogy a szájhigiéniát el kell hanyagolni, de érdemes tudni erről az összefüggésről.
