Miért érdemes közelebb hajolni ehhez a lila zöldséghez?
Valahányszor valaki kosárba tesz egy fej lilakáposztát a piacon, szinte biztosan nem gondol arra, hogy éppen az egyik legtáplálóbb, legsokoldalúbb és leginkább alábecsült zöldséget választja. Pedig ez a mélylilás, tömör, illatában enyhén csípős növény évszázadok óta ott lapul a népi gyógyászatban, a paraszti konyhában és mostanra a modern táplálkozástudomány fókuszában is. Nem véletlenül kerül egyre több táplálkozási szakanyagba, és nem véletlenül jelenik meg egyre több étterem tányérján sem.
A lilakáposzta – latinul Brassica oleracea var. capitata f. rubra – a káposztafélék családjának egyik legszínesebb, szó szerint is legszembetűnőbb tagja. Sokan egyszerűen savanyúságnak, köretnek vagy salátaalapnak gondolják, de ennél jóval összetettebb képet fest róla a tudomány. Ebben az összeállításban nem egyetlen nézőpontból vizsgáljuk meg: szó lesz a biokémiai háttérről, a hétköznapi felhasználásról, a kevésbé ismert hatásokról és arról is, hogyan illeszthető be egy átlagos ember napi étrendjébe anélkül, hogy különleges diétát kellene követni.
Az olvasó itt megtalálja mindazt, amire szüksége lehet ahhoz, hogy tudatosan és lelkesedéssel nyúljon e zöldség után. Nem elvont tudományos összefoglalót kap, hanem egy olvasmányos, gyakorlatias és inspiráló körképet arról, miért érdemes a lilakáposztát komolyan venni – a reggeli turmixban, az ebéd mellé tálalva vagy akár a gyógyhatású teaként elkészítve.
A szín mögött rejlő tudomány – Antocianinok és szabad gyökök
Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy mitől ilyen intenzív az a mélylila árnyalat, a válasz egyetlen szóban összefoglalható: antocianin. Ezek a vízoldékony pigmentek nemcsak a növény vizuális identitását adják, hanem az egyik legerősebb természetes antioxidáns vegyületcsoportot is képviselik. A lilakáposztában mért antocianintartalom kiemelkedően magas – kutatások szerint akár 36 különböző antocianin-vegyületet is tartalmaz egyetlen fej.
Az antioxidánsok szerepe az emberi szervezetben nem csupán divatos buzzword. A szabad gyökök – amelyek a sejtek oxidatív károsodásáért felelősek – folyamatosan termelődnek az anyagcsere során, de stressz, szennyezett levegő, feldolgozott ételek fogyasztása esetén a termelődésük felgyorsul. Az antocianinok képesek ezeket a káros molekulákat semlegesíteni, ezzel csökkentve a sejtszintű gyulladások és a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.
Ami különösen figyelemre méltó, az az, hogy a lilakáposzta antocianintartalma a fehér vagy zöld káposztáéhoz képest több mint tízszeres. Ez nem csupán esztétikai különbség – ez valódi, mérhető élettani előny, amelyet a rendszeres fogyasztás révén az emberi szervezet ténylegesen ki tud használni.
Vitaminok és ásványi anyagok – Ami a szemnek nem látszik
Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a káposzta egy „szegény" zöldség, ami csak rosttartalma miatt érdekes. Ez a feltételezés alaposan félrevezető. A lilakáposzta valójában egy igazi multivitamin-forrás, amely számos esszenciális tápanyagot tartalmaz viszonylag alacsony kalóriatartalom mellett.
| Tápanyag | Mennyiség (100 g nyers lilakáposztában) | Napi szükséglet %-a |
|---|---|---|
| C-vitamin | ~57 mg | ~63% |
| K-vitamin | ~38 µg | ~32% |
| B6-vitamin | ~0,21 mg | ~16% |
| Folsav | ~18 µg | ~5% |
| Kálium | ~243 mg | ~7% |
| Kalcium | ~45 mg | ~5% |
| Vas | ~0,69 mg | ~4% |
| Rost | ~2,1 g | ~8% |
| Kalória | ~31 kcal | — |
Ez a táblázat önmagában is sokat elárul. Különösen a C-vitamin-tartalom meglepő sokaknak: egyetlen adag lilakáposzta közelíti a napi ajánlott mennyiség kétharmadát, ami vetekszik a citrusfélékkel. Ráadásul a C-vitamin itt más fitokémiai anyagokkal együtt van jelen, ami fokozza a felszívódást és a hatékonyságot.
A K-vitamin szerepe sem elhanyagolható. Ez az anyag kulcsfontosságú a véralvadásban és a csontanyagcserében egyaránt. Különösen idősebb korosztálynak és csontritkulásra hajlamos személyeknek érdemes erre figyelni, hiszen a K-vitamin pótlása étrendből sokkal hatékonyabb és biztonságosabb, mint szintetikus formában.
Gyulladáscsökkentő hatások – A népi gyógyászattól a modern kutatásokig
„A természet legjobb patikája nem a dzsungelben rejtőzik – ott van a piacon, az árusoknál, egy fej lila káposzta formájában."
A gyulladás az emberi szervezet természetes védekezési reakciója, de amikor krónikus formát ölt, komoly problémák forrásává válik. Szív- és érrendszeri betegségek, ízületi gyulladások, egyes autoimmun kórképek – mindezek hátterében ott húzódik a krónikus gyulladás. A lilakáposztában található vegyületek – köztük az antocianinok, a szulforafán és az indol-3-karbinol – laboratóriumi és klinikai vizsgálatokban egyaránt gyulladásgátló hatást mutattak.
A szulforafán különösen érdekes molekula. Ez egy kénvegyület, amely akkor szabadul fel, amikor a káposzta sejtjei mechanikai hatásra (vágás, rágás) megkárosodnak. Hatásmechanizmusa komplex: aktivál bizonyos enzimrendszereket, amelyek segítenek a szervezetnek semlegesíteni a méreganyagokat és csökkenteni a gyulladásos folyamatokat. Fontos tudni, hogy a szulforafán hőre érzékeny, ezért a nyers vagy minimálisan hőkezelt lilakáposzta ebből a szempontból hatékonyabb, mint a sokáig főzött változat.
A hagyományos népi gyógyászatban a káposztalevél borogatásként is ismert volt – főleg ízületi fájdalmakra, mellgyulladásra és sebekre alkalmazták. Bár ezek a módszerek ma már inkább kiegészítő jellegűek, a mögöttük álló hatóanyagok valódiságát a modern kutatások visszaigazolták.
Az emésztőrendszer legjobb barátja 🥬
Az emésztési problémák – puffadás, lassú bélmozgás, irritábilis bél szindróma – egyre több embert érintenek. A rostban gazdag, fermentálható zöldségek, köztük a lilakáposzta, komoly szerepet játszhatnak az emésztőrendszer egyensúlyának fenntartásában.
A lilakáposzta rostjai kétféleképpen hasznosak:
- Oldhatatlan rostok: mechanikusan segítik a bélmozgást, csökkentik a székrekedés kockázatát
- Oldható rostok: prebiotikus hatásuk van, vagyis táplálják a bélflóra jótékony baktériumait
- A fermentált változat (savanyú káposzta) élő probiotikus kultúrákat tartalmaz, amelyek közvetlenül javítják a bélmikrobiom összetételét
- A glutamin aminosav, amelyet a lilakáposzta szintén tartalmaz, segíti a bélnyálkahártya regenerációját
- 🫙 A házilag erjesztett lilakáposzta az egyik legolcsóbb és legtermészetesebb probiotikus élelmiszer
„A bélflóra egyensúlya nem luxus – az immunrendszer, a hangulat és az energiaszint mind összefügg azzal, mi él a belünkben."
Különösen fontos megjegyezni, hogy az antibiotikum-kúra utáni időszakban a fermentált ételek rendszeres fogyasztása segíthet visszaállítani a megbomlott bélflórát. A lilakáposzta savanyítva, kimchi formájában vagy egyszerű tejsavas erjesztéssel is kiváló erre a célra.
Szív- és érrendszeri védelem – Amit a kardiológia is elismer
🫀 A szív- és érrendszeri betegségek ma is vezető halálokot jelentenek a fejlett világban, és az étrend szerepe ezek megelőzésében megkérdőjelezhetetlen. A lilakáposzta több ponton is képes hozzájárulni a szív egészségének megőrzéséhez.
Az antocianinok nemcsak antioxidáns hatásukról ismertek, hanem arról is, hogy képesek csökkenteni az LDL-koleszterin oxidációját – ez az a folyamat, amely az érelmeszesedés egyik kulcslépése. Emellett kutatások azt is jelzik, hogy rendszeres fogyasztásuk összefüggésbe hozható az artériás vérnyomás mérsékelt csökkentésével.
A káliumtartalom szintén releváns: ez az ásványi anyag segít ellensúlyozni a nátrium vérnyomásemelő hatását, és támogatja a szívizom normális működését. Különösen magas vérnyomással élők számára lehet értékes a káliumban gazdag ételek rendszeres fogyasztása – és a lilakáposzta ebbe a kategóriába esik.
A folsav, amely szintén jelen van a lilakáposztában, csökkenti a homocisztein-szintet a vérben. A megemelkedett homocisztein ismert kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségekre nézve, ezért ennek természetes úton való szabályozása valódi megelőző hatással bírhat.
Rákmegelőzés és sejtvédelem – Mit mond a tudomány?
„Egyetlen élelmiszer sem csodaszer, de vannak olyanok, amelyek következetesen, tudományosan alátámasztott módon csökkentik bizonyos betegségek kockázatát."
Ez egy érzékeny terület, amelyen fontos pontosan fogalmazni. A lilakáposzta – és tágabb értelemben a keresztesvirágúak egész családja – az egyik legtöbbet vizsgált zöldségcsoport a daganatmegelőzés szempontjából. Az indol-3-karbinol és a szulforafán vegyületek in vitro és állatkísérletekben egyaránt sejtszintű daganatellenes hatást mutattak, különösen a mellrák, vastagbélrák és prosztatarák vonatkozásában.
Fontos hangsúlyozni: ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy a lilakáposzta fogyasztása önmagában megakadályozza a rák kialakulását. Amit a tudomány jelenleg állít, az az, hogy a rendszeres fogyasztás csökkentheti bizonyos hormonérzékeny daganatok kockázatát, és támogatja a szervezet természetes méregtelenítő folyamatait.
Az indol-3-karbinol különösen az ösztrogén-metabolizmus szabályozásában játszik szerepet. Ez azt jelenti, hogy befolyásolja, hogyan bontja le a szervezet az ösztrogént – és a kedvezőbb metabolikus út csökkenti bizonyos ösztrogénfüggő daganatok kialakulásának esélyét.
Csontegészség és a K-vitamin kapcsolata
A csontok egészségét sokan kizárólag a kalcium és a D-vitamin függvényének tekintik. Ez a kép azonban hiányos. A K-vitamin – amelyből a lilakáposzta figyelemre méltó mennyiséget tartalmaz – elengedhetetlen ahhoz, hogy a kalcium valóban a csontokba épüljön be, ne pedig az erekben rakódjon le.
| Összehasonlítás | Lilakáposzta | Fehér káposzta | Brokkoli |
|---|---|---|---|
| K-vitamin (µg/100g) | ~38 | ~76 | ~102 |
| C-vitamin (mg/100g) | ~57 | ~36 | ~89 |
| Antocianin-tartalom | Magas | Alacsony | Alacsony |
| Szulforafán-tartalom | Közepes-magas | Közepes | Magas |
| Kalóriatartalom (kcal) | ~31 | ~25 | ~34 |
| Antioxidáns kapacitás | Kiemelkedő | Közepes | Magas |
A táblázatból látható, hogy a lilakáposzta nem minden kategóriában vezet, de az antocianin- és C-vitamintartalma tekintetében kiemelkedik. A legjobb stratégia a különböző káposztafélék váltogatása, hogy a szervezet a különböző fitokémiai anyagokból is részesüljön.
Az oszteocalcin nevű fehérje – amely a csontsűrűség fenntartásában kulcsszerepet játszik – csak K-vitamin jelenlétében aktiválódik. Ennek hiányában a kalcium nem tud megfelelően beépülni a csontmátrixba, ami hosszú távon csontritkuláshoz vezethet. Ez különösen fontos szempont menopauza után lévő nőknél és időseknél.
Hogyan készítsd el, hogy a legtöbbet hozd ki belőle? 🥗
„A legjobb étel az, amelyiket tényleg megeszel – de ha már megeszel valamit, érdemes úgy elkészíteni, hogy a tápanyagok is megmaradjanak."
Az elkészítési mód döntően befolyásolja, hogy a lilakáposzta tápanyagai valóban hasznosulnak-e. Néhány alapelv, amelyet érdemes szem előtt tartani:
- 🌿 Nyers fogyasztás: salátában, coleslaw-ban, turmixban – ez őrzi meg legjobban a C-vitamint és a szulforafánt
- Rövid párolás: 5-7 perces gőzölés megőrzi a legtöbb antocianint és vitamint, miközben az emészthetőséget javítja
- Savanyítás, fermentálás: tejsavas erjesztéssel probiotikus hatás is társul, és az antocianinok stabilan megmaradnak
- Savval kombinálva: almaecet, citromlé hozzáadása nemcsak az ízét javítja, hanem megőrzi a lila színt és az antocianinokat (a lúgos közeg zöldre vagy kékre változtatja a pigmentet)
- Hosszú főzés kerülése: a sok vizet igénylő, hosszú ideig tartó főzés jelentősen csökkenti a vízoldékony vitaminok és az antocianinok mennyiségét
Egy praktikus tipp: ha lilakáposzta-salátát készítesz, adj hozzá néhány csepp almaecetet vagy citromlevet. Ez nemcsak az ízt teszi frissessé, hanem kémiai szempontból is stabilizálja azokat a vegyületeket, amelyek a leginkább felelősek az egészségügyi hatásokért.
A bőr, a haj és a belső szépség kapcsolata
Az antioxidánsok és a C-vitamin nemcsak belülről hatnak. A bőr öregedési folyamatában az oxidatív stressz és a kollagéntermelés csökkenése játszik főszerepet – és mindkét folyamatba beavatkozhat a lilakáposzta rendszeres fogyasztása.
A C-vitamin a kollagénszintézis nélkülözhetetlen kofaktora. Ez azt jelenti, hogy elegendő C-vitamin nélkül a szervezet nem képes megfelelő mennyiségű és minőségű kollagént előállítani, ami a bőr rugalmasságáért, a haj szerkezetéért és az ízületi porc épségéért egyaránt felelős. A lilakáposzta rendszeres fogyasztása tehát közvetve a bőr minőségére is hatással van.
Az antocianinok UV-sugárzás okozta sejtszintű károsodás ellen is védelmet nyújthatnak – bár ez természetesen nem helyettesíti a naptejhasználatot. Inkább egy belülről érkező, kiegészítő védelemről van szó, amely a bőrsejtek antioxidáns kapacitását növeli.
Vércukorszint-szabályozás és metabolikus egészség
„Az egészség nem egyetlen szám – de a vércukorszint stabilitása az egyik legfontosabb alap, amelyen minden más épül."
A lilakáposzta glikémiás indexe rendkívül alacsony – ez azt jelenti, hogy fogyasztása nem okoz hirtelen vércukoremelkedést. Ez önmagában is értékes tulajdonság, de ennél többről van szó.
A lilakáposztában található antocianinok gátolják bizonyos szénhidrátbontó enzimek aktivitását, ami lassítja a cukor felszívódását az emésztőrendszerből. Ez a hatás különösen releváns 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vagy inzulinrezisztenciával küzdők számára. Természetesen ez sem helyettesíti az orvosi kezelést, de étrendi kiegészítőként komoly értéket képvisel.
A rost szintén hozzájárul a vércukorszint stabilizálásához: lassítja az emésztést, egyenletesebb tápanyagfelszívódást biztosít, és hosszabb teltségérzetet okoz. Ez utóbbi szempontból a lilakáposzta kiváló választás azoknak, akik testsúlyukat szeretnék kontrollálni, hiszen magas teltségérzet-indexe van alacsony kalóriatartalom mellett.
Immunrendszer és a szezonális betegségek megelőzése
Az immunrendszer megfelelő működéséhez számos mikrotápanyag szükséges – és a lilakáposzta ezek közül több forrása is egyszerre. A C-vitamin, a B6-vitamin, a folsav és a különböző antioxidáns vegyületek együttesen támogatják az immunsejtek termelését és működését.
Különösen az őszi-téli időszakban érdemes nagyobb figyelmet fordítani erre a zöldségre, hiszen ekkor a friss zöldségek és gyümölcsök választéka szűkül, miközben a légúti fertőzések kockázata nő. A lilakáposzta ráadásul télen is elérhető, olcsó és hosszan tárolható – akár hetekig friss marad a hűtőben, és savanyítva hónapokig.
A B6-vitamin szerepe az immunrendszerben sokszor alulértékelt. Ez a vitamin részt vesz az antitestek termelésében és a limfociták érésében – vagyis közvetlenül befolyásolja, mennyire hatékonyan reagál a szervezet a fertőzésekre. Hiánya csökkent immunválaszt és fokozott fogékonyságot eredményez a különböző kórokozókkal szemben.
Mentális egészség és a bél-agy tengely
Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kutatási területe a bél-agy tengely – az a kétirányú kommunikációs rendszer, amely a bélflóra és az agy között működik. A bélbaktériumok nemcsak az emésztést befolyásolják, hanem neurotranszmitterek előállításában is részt vesznek, köztük a szerotonin termelésében, amelynek kb. 90%-a a bélben keletkezik.
A lilakáposzta fermentált formája, a savanyú káposzta, közvetlenül hozzájárulhat a bélmikrobiom egészségéhez, ami közvetve a hangulatot, a stressztűrő képességet és a kognitív funkciókat is befolyásolhatja. Ez persze nem azt jelenti, hogy a savanyú káposzta antidepresszáns – de azt igen, hogy az egészséges bélflóra fenntartása hozzájárul a mentális jólléthez.
Az antocianinok gyulladáscsökkentő hatása szintén releváns a mentális egészség szempontjából: az agyi gyulladás összefüggésbe hozható a depresszió és a szorongás egyes formáival. A természetes gyulladáscsökkentő étrend tehát nem csupán a test, hanem az elme számára is kedvező hatású lehet.
Kinek különösen ajánlott, és mikor kell óvatosnak lenni?
A lilakáposzta az esetek túlnyomó többségében biztonságos és kifejezetten ajánlott élelmiszer. Vannak azonban helyzetek, amikor érdemes tudatosabban bánni a fogyasztásával:
Különösen ajánlott:
- Szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére törekvőknek
- Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén
- Immunrendszer-erősítés céljából
- Csontritkulás megelőzésére
- Emésztési problémákkal küzdőknek (fermentált formában)
- Bőr- és hajegészség támogatására
- Testsúlykontroll esetén
Mikor legyen óvatos:
- Vérhígítókat (pl. warfarint) szedőknek a K-vitamin-tartalom miatt érdemes konzisztens mennyiségben fogyasztani, és egyeztetni kezelőorvosukkal
- Pajzsmirigy-alulműködésben szenvedők esetén a nyers káposzta nagy mennyiségben goitrogén hatású lehet – főzve vagy fermentálva ez a hatás csökken
- Irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedőknek a nagy mennyiségű nyers káposzta puffadást okozhat – kisebb adagokkal érdemes kezdeni
- Vesebetegség esetén a káliumtartalom miatt érdemes orvossal konzultálni
Praktikus tippek a mindennapi beillesztéshez
Sokaknak az a legnagyobb akadály, hogy nem tudják, hogyan illesszék be a lilakáposztát a mindennapokba anélkül, hogy minden nap ugyanazt ennék. Íme néhány ötlet:
- Reggeli turmixba aprítva – az íze szinte érzékelhetetlen, de a tápanyagok megmaradnak
- Tacos feltétjeként nyersen, lime-mal és korianderrel
- Pirított változatban fokhagymával, olívaolajjal – gyors és ízletes köret
- Házi kimchi alapanyagaként – koreai fűszerezéssel egzotikus és probiotikus
- Levesbe aprítva az utolsó 5 percben – így nem fő szét, de megpuhul
- Savanyítva télire – befőttes üvegben, almaecettel és fűszerekkel
- Coleslaw-ban majonéz helyett joghurtos öntettel – könnyebb és egészségesebb verzió
„Az egészséges étkezés nem áldozat – csupán ismerkedés olyan alapanyagokkal, amelyeket eddig még nem ismertél elég jól."
Fenntarthatóság és ökológiai szempontok
A lilakáposzta nem csupán az emberi egészség, hanem a bolygó szempontjából is kedvező választás. Viszonylag kevés vizet igényel a termesztése, jól bírja a hűvösebb éghajlatot, és Magyarországon is kiválóan terem. A helyi, szezonális termelőktől vásárolt lilakáposzta szénlábnyoma töredéke az import egzotikus szuperélelmiszereknek.
Emellett a lilakáposzta szinte teljes egészében felhasználható: a külső levelek levesalapnak kiválóak, a torzsa is ehető (nyersen rágcsálva, vagy levesbe főzve), és a savanyítás révén hosszú hónapokig tartósítható anélkül, hogy energiaigényes tartósítási módszereket kellene alkalmazni.
Ez az a fajta „szuperélelmiszer", amelyhez nem kell repülőgéppel szállítani az őserdőből – ott terem a szomszéd kertjében, a piacon, és az áruházban is az egyik legolcsóbb zöldség. Tudatos, fenntartható és egészséges egyszerre – ez az a kombináció, amelyre egyre inkább szükségünk van.
🌱 Egy gondolat zárásképpen
„Nem kell forradalmi változás – elég, ha hetente kétszer-háromszor tudatosan nyúlsz valami olyasmiért, ami évszázadok óta ott van, és csak most fedezed fel újra."
A lilakáposzta nem trendi, nem drága és nem ritka. Épp ezért szokták alábecsülni. De mint sok más egyszerű dolog az életben, a valódi értéke csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha közelebb hajolsz hozzá – és megismered a mélységeit.
GyIK
Naponta lehet lilakáposztát enni?
Igen, a legtöbb ember számára a napi fogyasztás biztonságos és kifejezetten előnyös. Az ajánlott mennyiség körülbelül 80-150 gramm naponta. Kivételt képeznek azok, akik véralvadásgátló gyógyszereket szednek, pajzsmirigy-alulműködéssel küzdenek, vagy vesebetegségben szenvednek – ők orvosi tanácsot kérjenek a rendszeres fogyasztás előtt.
Elvesznek a tápanyagok főzés közben?
Részben igen. A C-vitamin és a szulforafán hőre érzékeny, ezért hosszú főzés esetén csökken a mennyiségük. A rövid párolás (5-7 perc) és a nyers fogyasztás a legelőnyösebb. Az antocianinok viszonylag stabilan megmaradnak savanyítás és rövid hőkezelés esetén is, különösen savas közegben.
Mi a különbség a lilakáposzta és a vöröskáposzta között?
Valójában ugyanarról a növényről van szó – a „vöröskáposzta" és a „lilakáposzta" elnevezések ugyanazt a fajt jelölik. A szín az antocianintartalomtól és a talaj pH-jától függ: savas talajon lilább, lúgos talajon inkább kékes-vörös árnyalatot vesz fel.
Hogyan lehet a legjobban tárolni?
Egész fejben, hűtőben tárolva a lilakáposzta 2-3 hétig is friss marad. Felvágva légmentesen zárt dobozban 4-5 napig tartható el. Savanyítva, befőttes üvegben hűvös helyen akár 3-6 hónapig is eltartható.
Segíthet a fogyásban?
Közvetlenül nem „fogyasztja" a zsírt, de közvetve igen hasznos. Alacsony kalóriatartalma, magas rosttartalma és teltségérzet-indexe miatt kiválóan alkalmas testsúlykontrollt célzó étrendbe. A vércukorszint-stabilizáló hatása szintén csökkenti az édesség utáni sóvárgást.
Gyermekek is fogyaszthatják?
Igen, a lilakáposzta gyermekek számára is biztonságos és ajánlott. Kisebb gyermekeknél érdemes főzve vagy párolva adni, mivel a nyers változat nehezebben emészthető. A fermentált változatot is lehet adni, de kisebb adagokban, fokozatosan bevezetve.
Mi az a szulforafán, és miért fontos?
A szulforafán egy kénvegyület, amely a káposzta sejtjeinek mechanikai károsodásakor (vágás, rágás) szabadul fel. Erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású, és egyes kutatások szerint szerepet játszhat bizonyos daganattípusok kockázatának csökkentésében. Legmagasabb koncentrációban nyers, frissen aprított lilakáposztában van jelen.
