A klímaváltozás és a környezeti degradáció napjaink egyik legégetőbb kérdése, amely minden szinten – egyénitől a globális döntéshozatalig – azonnali cselekvést igényel. Ebben a komplex helyzetben a környezetmérnök tervezés szerepe felértékelődik, hiszen ez az a tudományterület, amely konkrét, mérhető és fenntartható megoldásokat kínál bolygónk legnagyobb kihívásaira.
A környezetmérnök tervezés nem csupán technikai feladat, hanem holisztikus megközelítés, amely egyesíti a mérnöki tudást, a természettudományokat és a társadalmi felelősségvállalást. Ez a multidiszciplináris terület különböző perspektívákból közelíti meg a környezeti problémákat: a megelőzéstől a helyreállításig, a helyi megoldásoktól a globális stratégiákig.
Az alábbiakban részletes betekintést nyújtunk ebbe a fascinálóan összetett világba, bemutatva a legmodernebb technológiákat, módszereket és gyakorlati alkalmazásokat. Megismerheted a tervezési folyamat minden lépését, a legfontosabb szakterületeket, valamint azokat a karrierlehetőségeket, amelyek várnak azokra, akik elkötelezettek a fenntartható jövő építése iránt.
A környezetmérnök tervezés alapjai
A környezetmérnök tervezés alapvető célja, hogy olyan rendszereket és megoldásokat hozzon létre, amelyek minimalizálják az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív hatásait, miközben javítják az életminőséget. Ez a komplex feladat számos tudományterület integrációját igényli.
Alapelvek és filozófia
A modern környezetmérnök tervezés három alapvető pilléren nyugszik:
🌱 Fenntarthatóság: A jelenlegi igények kielégítése anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő generációk lehetőségeit
🔄 Körforgásos gazdaság: A hulladék minimalizálása és az erőforrások optimális hasznosítása
⚖️ Társadalmi igazságosság: A környezeti előnyök és terhek méltányos elosztása
🔬 Tudományos megalapozottság: Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal
🤝 Együttműködés: Multidiszciplináris csapatmunka és közösségi részvétel
Történeti fejlődés
A környezetmérnök tervezés gyökerei a 19. századi közegészségügyi mérnöki munkákig nyúlnak vissza, amikor a városok növekedésével együtt jelentkeztek az első komolyabb környezeti kihívások. A modern értelemben vett környezetmérnökség azonban csak az 1960-as években alakult ki, amikor a környezeti tudatosság és a szabályozás fejlődése új szakmai területeket hozott létre.
A fejlődés kulcsfontosságú állomásai:
- 1960-as évek: Rachel Carson "Néma tavasz" című könyve és az első környezetvédelmi törvények
- 1970-es évek: Az EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) megalapítása az Egyesült Államokban
- 1980-as évek: A fenntartható fejlődés koncepciójának megjelenése
- 1990-es évek: Az életciklus-elemzés és a tisztább termelés módszereinek elterjedése
- 2000-es évek: A klímaváltozás elleni küzdelem előtérbe kerülése
"A környezetmérnök tervezés nem luxus, hanem létszükséglet – olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy technológiai fejlődésünk összhangban legyen a természet törvényeivel."
Főbb szakterületek és alkalmazások
Víztisztítás és vízgazdálkodás
A víztisztítás a környezetmérnök tervezés egyik legkritikusabb területe. A növekvő népesség és az iparosodás következtében a tiszta víz iránti igény folyamatosan nő, miközben a szennyezés mértéke is növekszik.
Korszerű víztisztítási technológiák:
| Technológia | Alkalmazási terület | Hatékonyság | Költség |
|---|---|---|---|
| Membrántechnológia | Ivóvíz-előállítás | 95-99% | Magas |
| Biológiai tisztítás | Szennyvíztisztítás | 85-95% | Közepes |
| Fejlett oxidáció | Ipari szennyvíz | 90-99% | Magas |
| Természetes tisztítás | Helyi szennyvíz | 70-85% | Alacsony |
A víztisztítási rendszerek tervezésénél figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a szennyezés típusát és mértékét, valamint a gazdasági szempontokat. A fenntartható víztisztítási megoldások egyre inkább a természetes folyamatok utánzására és a körforgásos megközelítésre építenek.
Levegőminőség-védelem
A levegőszennyezés világszerte komoly közegészségügyi problémát jelent. A környezetmérnök tervezés ezen a területen különböző léptékű megoldásokat kínál: az ipari kibocsátások csökkentésétől a városi levegőminőség javításáig.
Főbb levegőszennyező anyagok és forrásaik:
- Részecskék (PM2.5, PM10): közlekedés, ipar, fűtés
- Nitrogén-oxidok: gépjárművek, erőművek
- Kén-dioxid: szénégetés, ipari folyamatok
- Ózon: fotokémiai reakciók
- Szén-monoxid: égési folyamatok
A levegőminőség javítására irányuló tervezési megoldások között szerepelnek a kibocsátás-csökkentő technológiák, a zöld infrastruktúra fejlesztése, valamint a közlekedési rendszerek optimalizálása.
Hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás
A hulladékgazdálkodás területén a környezetmérnök tervezés célja a hulladék mennyiségének minimalizálása, valamint a keletkezett hulladék lehető legnagyobb részének visszaforgatása a gazdasági körforgásba.
"A hulladék nem probléma, hanem rosszul kezelt erőforrás – a megfelelő tervezéssel minden anyag értékes inputtá válhat egy másik folyamatban."
A hulladékgazdálkodási hierarchia:
- Megelőzés: a hulladék keletkezésének csökkentése
- Újrafelhasználás: a termékek életciklusának meghosszabbítása
- Újrahasznosítás: anyagok visszanyerése és újrafeldolgozása
- Energiahasznosítás: energia nyerése a hulladékból
- Ártalmatlanítás: biztonságos elhelyezés
Talajvédelem és remedikáció
A talaj egyszerre szolgál mezőgazdasági alapként, víztározóként és élőhelyek alapjaként. A talajszennyezés problémájának kezelése komplex megközelítést igényel, amely magában foglalja a szennyezés forrásának megszüntetését, a szennyezett területek helyreállítását és a jövőbeli szennyezés megelőzését.
Talajremediációs technológiák:
| Módszer | Típus | Alkalmazhatóság | Időigény |
|---|---|---|---|
| Bioremediáció | In-situ | Szerves szennyezők | 1-5 év |
| Termikus kezelés | Ex-situ | Nehéz szennyezők | 3-12 hónap |
| Kémiai oxidáció | In-situ | Klórozott oldószerek | 6-24 hónap |
| Fitoremedikáció | In-situ | Fémek, radioaktív anyagok | 3-20 év |
Tervezési módszerek és eszközök
Életciklus-elemzés (LCA)
Az életciklus-elemzés a környezetmérnök tervezés egyik legfontosabb eszköze, amely lehetővé teszi egy termék vagy szolgáltatás teljes környezeti hatásának felmérését a nyersanyag-kinyerésétől a végső ártalmatlanításig.
Az LCA négy fő szakasza:
- Célmeghatározás és hatókör: a vizsgálat céljának és határainak meghatározása
- Leltárkészítés: input és output adatok gyűjtése
- Hatásértékelés: környezeti hatások számszerűsítése
- Értelmezés: eredmények elemzése és következtetések levonása
Kockázatértékelés
A környezeti kockázatértékelés célja annak meghatározása, hogy egy adott tevékenység vagy anyag milyen valószínűséggel és mértékben okozhat kárt a környezetben vagy az emberi egészségben.
A kockázatértékelés lépései:
- Veszélyek azonosítása: potenciálisan káros anyagok vagy folyamatok feltérképezése
- Dózis-hatás összefüggések: a káros hatások mértékének meghatározása
- Expozíció értékelése: a kitettség mértékének és időtartamának becslése
- Kockázat jellemzése: a kockázat nagyságának és bizonytalanságának meghatározása
Környezeti monitoring és modellezés
A környezeti monitoring rendszerek folyamatos adatokat szolgáltatnak a környezet állapotáról, míg a modellezés lehetővé teszi a jövőbeli változások előrejelzését és különböző forgatókönyvek elemzését.
Modern monitoring technológiák:
- Távérzékelés: műholdas és drónos megfigyelés
- Szenzorhálózatok: valós idejű adatgyűjtés
- Biológiai indikátorok: ökoszisztéma-egészség értékelése
- Molekuláris módszerek: mikroszennyezők kimutatása
"A környezeti monitoring nem csak az állapot rögzítése, hanem a jövő alakításának alapja – csak azt tudjuk irányítani, amit mérni tudunk."
Fenntartható technológiák
Megújuló energia rendszerek
A megújuló energia technológiák integrálása a környezetmérnök tervezés központi eleme. Ezek a rendszerek nemcsak csökkentik a szénlábnyomot, hanem hosszú távon gazdaságilag is előnyösek.
Megújuló energia források jellemzői:
🌞 Napenergia:
- Fotovoltaikus rendszerek hatékonysága: 15-22%
- Várható élettartam: 25-30 év
- Területigény: 3-10 m²/kW
☁️ Szélenergia:
- Modern turbinák hatékonysága: 35-45%
- Kapacitásfaktor: 25-50%
- Élettartam: 20-25 év
💧 Vízenergia:
- Hatékonyság: 80-95%
- Élettartam: 50-100 év
- Környezeti hatás: alacsony működés közben
🌿 Biomassza:
- Szén-semleges égés
- Helyi erőforrások hasznosítása
- Hulladékcsökkentő hatás
Zöld építészet és infrastruktúra
A zöld infrastruktúra koncepciója a természetes rendszerek funkcióit utánozza vagy kiegészíti a hagyományos műszaki megoldásokat. Ez a megközelítés gyakran költséghatékonyabb és környezetbarátabb alternatívát kínál.
Zöld infrastruktúra elemei:
- Zöld tetők: hőszigetelés, csapadékvíz-visszatartás, biodiverzitás
- Esőkertek: természetes víztisztítás és -visszatartás
- Városi erdők: levegőminőség javítása, hősziget-hatás csökkentése
- Permeábilis burkolatok: csapadékvíz infiltráció
- Bioswales: felszíni lefolyás kezelése
Tiszta termelési technológiák
A tiszta termelés (cleaner production) olyan megközelítés, amely a környezeti problémák megelőzésére összpontosít a kezelés helyett. Ez magában foglalja a nyersanyag-felhasználás optimalizálását, az energiahatékonyság javítását és a hulladék minimalizálását.
Tiszta termelés alapelvei:
- Forrás-csökkentés: kevesebb nyersanyag és energia felhasználása
- Termékfejlesztés: környezetbarátabb termékek tervezése
- Technológiai innováció: hatékonyabb eljárások fejlesztése
- Menedzsment rendszerek: környezeti teljesítmény folyamatos javítása
"A tiszta termelés nem költség, hanem befektetés – minden megelőzött szennyezés egyben megtakarított erőforrás és csökkentett kiadás."
Szabályozási környezet és standardok
Nemzetközi keretrendszerek
A környezetmérnök tervezés nem működhet hatékonyan megfelelő szabályozási háttér nélkül. A nemzetközi egyezmények és standardok biztosítják a globális koordinációt és a minimum követelményeket.
Kulcsfontosságú nemzetközi egyezmények:
- Párizsi Egyezmény: klímaváltozás elleni küzdelem
- Montreal Protokoll: ózonréteg védelem
- Basel Konvenció: veszélyes hulladékok kezelése
- Stockholm Egyezmény: állandó szerves szennyezőanyagok
- CITES: veszélyeztetett fajok kereskedelme
Európai uniós direktívák
Az EU környezetvédelmi jogszabályai világszerte irányadónak számítanak. Ezek a direktívák nemcsak a tagállamokra, hanem az EU-val kereskedő országokra is jelentős hatást gyakorolnak.
Főbb EU direktívák:
- Víz Keretirányelv: víztestek állapotának javítása
- Levegőminőségi Irányelv: légszennyezettségi határértékek
- Hulladék Keretirányelv: hulladékgazdálkodási hierarchia
- REACH rendelet: vegyi anyagok biztonságos használata
- Ipari kibocsátási Irányelv: ipari szennyezés megelőzése
Hazai jogszabályi környezet
Magyarországon a környezetvédelmi szabályozás az EU direktívákkal összhangban alakult ki. A környezetmérnök tervezés során figyelembe kell venni a vonatkozó hazai jogszabályokat és hatósági előírásokat.
"A szabályozás nem akadály a fejlődés előtt, hanem keretek biztosítása a fenntartható haladáshoz – a jó tervezés mindig túlmutat a minimum követelményeken."
Projektmenedzsment a környezetmérnök tervezésben
Projekt életciklus
A környezetmérnöki projektek gyakran összetettek és több évet ölelnek fel. A sikeres megvalósítás kulcsa a strukturált projektmenedzsment megközelítés.
Projekt szakaszok:
- Előkészítés: problémaazonosítás, célmeghatározás
- Tervezés: részletes műszaki és pénzügyi tervezés
- Megvalósítás: építés, telepítés, üzembe helyezés
- Üzemeltetés: rendszeres karbantartás és monitoring
- Lezárás: értékelés és tapasztalatok dokumentálása
Stakeholder menedzsment
A környezetmérnöki projektek gyakran érintik a helyi közösségeket, különböző hatóságokat és érdekelti csoportokat. A sikeres megvalósításhoz elengedhetetlen az érintettek bevonása és a kommunikáció.
Főbb stakeholder csoportok:
- Megrendelők és befektetők: finanszírozás és üzleti célok
- Hatóságok: engedélyezés és felügyelet
- Helyi közösségek: társadalmi elfogadás
- Szakmai szervezetek: műszaki támogatás
- NGO-k: környezetvédelmi szempontok
Kockázatmenedzsment
A környezetmérnöki projektek során számos kockázat merülhet fel: műszaki, pénzügyi, környezeti és társadalmi. A proaktív kockázatmenedzsment segít minimalizálni ezek hatását.
Kockázatmenedzsment lépései:
- Azonosítás: lehetséges kockázatok feltérképezése
- Értékelés: valószínűség és hatás becslése
- Kezelés: megelőzési és csökkentési intézkedések
- Monitoring: folyamatos figyelemmel kísérés
- Válaszadás: gyors reagálás váratlan eseményekre
Innovációk és jövőbeli trendek
Digitalizáció és Industry 4.0
A digitális technológiák forradalmasítják a környezetmérnök tervezést. A mesterséges intelligencia, az IoT és a big data analitika új lehetőségeket nyit meg a hatékonyság és pontosság terén.
Digitális technológiák alkalmazási területei:
- Prediktív karbantartás: szenzoradatok alapján
- Optimalizált működés: AI-vezérelt rendszerek
- Valós idejű monitoring: azonnali beavatkozás lehetősége
- Digitális ikrek: virtuális rendszermodellek
- Blockchain: átlátható ellátási láncok
Természet-alapú megoldások
A természet-alapú megoldások (Nature-based Solutions, NbS) olyan megközelítések, amelyek a természetes ökoszisztémák funkcióit használják fel környezeti és társadalmi kihívások megoldására.
NbS példák:
- Vizes élőhelyek helyreállítása: árvízvédelem és víztisztítás
- Városi zöldfelületek: hősziget-hatás csökkentése
- Erdősítés: szén-dioxid megkötés és biodiverzitás
- Élő partfalak: erózió elleni védelem
- Zöld folyosók: ökológiai kapcsolatok helyreállítása
Körforgásos gazdaság
A körforgásos gazdaság modellje alapvetően változtatja meg a környezetmérnök tervezés megközelítését. A lineáris "vedd-használd-dobd el" modell helyett a zárt körforgások kialakítása a cél.
"A körforgásos gazdaság nem csak környezetvédelmi imperatívus, hanem üzleti lehetőség is – a hulladék egyik folyamat outputja lehet egy másik inputja."
Körforgásos tervezési alapelvek:
- Tartósság: hosszú élettartamú termékek
- Javíthatóság: könnyen karbantartható rendszerek
- Újrafelhasználhatóság: moduláris tervezés
- Újrahasznosíthatóság: anyagok visszanyerhetősége
- Biológiai lebomlás: természetes körforgásba való visszatérés
Karrierlehetőségek és képzés
Szakmai szerepkörök
A környezetmérnök tervezés területén számos specializáció és karrierút létezik. A szakemberek dolgozhatnak tanácsadó cégekben, állami szervezetekben, ipari vállalatoknál vagy akár saját vállalkozásban.
Főbb szakmai pozíciók:
- Környezetmérnök tervező: rendszerek és technológiák fejlesztése
- Környezeti tanácsadó: szakértői támogatás és stratégiai tanácsadás
- Projekt manager: környezetmérnöki projektek vezetése
- Kutatásfejlesztési mérnök: innovatív megoldások kidolgozása
- Környezetvédelmi auditor: megfelelőség ellenőrzése
Szükséges kompetenciák
A modern környezetmérnök tervezés multidiszciplináris jellegéből adódóan széles körű tudást és készségeket igényel.
Műszaki kompetenciák:
- Mérnöki alapismeretek (matematika, fizika, kémia)
- Környezettudományok
- Rendszertervezés és -optimalizálás
- Adatelemzés és modellezés
- Projektmenedzsment
Soft skillek:
- Kommunikációs készségek
- Csapatmunka és vezetés
- Problémamegoldás
- Kritikus gondolkodás
- Etikai érzékenység
Képzési lehetőségek
Magyarországon több egyetem kínál környezetmérnök képzést különböző specializációkkal. A folyamatos technológiai fejlődés miatt az egész életen át tartó tanulás elengedhetetlen.
Formális képzések:
- Alapképzés (BSc): környezetmérnök alapismeretek
- Mesterképzés (MSc): specializációk és kutatás
- Doktori képzés (PhD): kutatói karrier
- MBA programok: üzleti és menedzsment ismeretek
Informális tanulás:
- Szakmai konferenciák és szemináriumok
- Online kurzusok és webináriumok
- Szakmai szervezetek képzései
- Nemzetközi csereprogramok
- Vállalati képzések
"A környezetmérnök tervezés területén a tanulás soha nem ér véget – minden új technológia, szabályozás vagy környezeti kihívás új tudást igényel."
Esettanulmányok és gyakorlati alkalmazások
Városi hulladékvíz-kezelés modernizálása
Egy középváros szennyvíztisztító telepének korszerűsítése kiváló példa a komplex környezetmérnök tervezésre. A projekt során figyelembe kellett venni a növekvő népességet, a szigorodó környezetvédelmi előírásokat és a költséghatékonyság szempontjait.
Projekt jellemzői:
- Kapacitás: 150,000 lakosegyenérték
- Technológia: membránbioreaktor (MBR) rendszer
- Beruházási költség: 12 milliárd forint
- Megvalósítási idő: 3 év
- Környezeti hatás: 85%-kal tisztább kifolyóvíz
A tervezés során alkalmazott innovatív megoldások:
- Energia-visszanyerés a szennyvízből
- Iszapfeldolgozás biogáz termelésre
- Tisztított víz újrafelhasználása öntözésre
- Intelligens vezérlőrendszer optimalizált működésre
Ipari terület remedikációja
Egy egykori vegyipari üzem területének megtisztítása és újrahasznosítása komplex kihívást jelentett. A talaj és a talajvíz több évtizedes szennyeződése különböző technológiák kombinált alkalmazását igényelte.
Szennyezés jellemzői:
- Klórozott szénhidrogének a talajvízben
- Nehézfémek a talajban
- Érintett terület: 25 hektár
- Szennyezés mélysége: 15 méter
Alkalmazott remedikációs technológiák:
- Situ kémiai oxidáció: klórozott vegyületek lebontása
- Talajcsere: erősen szennyezett területeken
- Fitoremedikáció: nehézfémek megkötése növényekkel
- Monitoring kutak: folyamatos állapotkövetés
A projekt eredményeként a terület alkalmas lett lakópark fejlesztésére, és a remedikáció költsége 40%-kal alacsonyabb volt a hagyományos megoldásoknál.
Megújuló energia park tervezése
Egy 50 MW-os hibrid megújuló energia park tervezése során kombinálni kellett a nap- és szélenergia hasznosítását a helyi adottságokkal és a hálózati követelményekkel.
Projekt komponensei:
- 30 MW napelemes kapacitás
- 20 MW szélerőmű kapacitás
- 10 MWh energiatároló rendszer
- Intelligens hálózati csatlakozás
A környezetmérnök tervezés során figyelembe vett szempontok:
- Madárvédelmi intézkedések a szélturbináknál
- Talajvédelem a napelemek alatt
- Zajvédelem a lakott területektől
- Vizuális hatások minimalizálása
- Helyi ökoszisztéma megőrzése
Nemzetközi együttműködés és globális perspektívák
Globális kihívások kezelése
A környezeti problémák globális jellege miatt a környezetmérnök tervezés egyre inkább nemzetközi összefogást igényel. A klímaváltozás, az óceánszennyezés vagy a biodiverzitás csökkenése olyan kihívások, amelyek határokon átívelő megoldásokat igényelnek.
Nemzetközi együttműködési formák:
- Közös kutatási projektek
- Technológiatranszfer programok
- Szakértőcsere kezdeményezések
- Nemzetközi standardok fejlesztése
- Globális monitoring hálózatok
Fejlődő országok támogatása
A környezetmérnök tervezés fontos szerepet játszik a fejlődő országok fenntartható fejlődésének támogatásában. Ezekben az országokban gyakran hiányzik a megfelelő infrastruktúra és szakértelem a környezeti problémák kezeléséhez.
Támogatási területek:
- Ivóvíz-ellátás és szennyvíztisztítás
- Hulladékgazdálkodási rendszerek
- Levegőminőség javítása
- Megújuló energia projektek
- Kapacitásépítés és oktatás
"A környezetvédelem globális feladat – egy bolygón élünk, és a környezeti problémák nem ismernek határokat."
Technológiai innováció és tudásmegosztás
A környezetmérnök tervezés területén a technológiai innováció gyors üteme miatt különösen fontos a tudás megosztása és a legjobb gyakorlatok terjesztése.
Tudásmegosztási platformok:
- Nemzetközi szakmai konferenciák
- Online tudásbázisok és adatbázisok
- Szakmai hálózatok és közösségek
- Nyílt forráskódú szoftverek
- Publikációk és esettanulmányok
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a különbség a környezetmérnök tervezés és a hagyományos mérnöki tervezés között?
A környezetmérnök tervezés holisztikus megközelítést alkalmaz, amely a műszaki szempontokon túl figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat is. Míg a hagyományos mérnöki tervezés elsősorban a funkcionalitásra és a költséghatékonyságra összpontosít, addig a környezetmérnök tervezés a fenntarthatóságot és a környezeti hatások minimalizálását helyezi előtérbe.
Milyen végzettség szükséges a környezetmérnök tervezéshez?
Alapvetően környezetmérnök, vegyészmérnök, építőmérnök vagy kapcsolódó műszaki végzettség szükséges. Sok esetben hasznos a specializált mesterképzés vagy további szakmai képzések elvégzése. A területen dolgozó szakemberek gyakran rendelkeznek többféle kompetenciával, mivel a munka multidiszciplináris jellegű.
Mennyire jövedelmező karriert kínál a környezetmérnök tervezés?
A környezetmérnök tervezés egyre növekvő piac, amely versenyképes fizetéseket kínál. A kezdő szakemberek általában az átlagos mérnöki fizetések szintjén kezdenek, de a tapasztalattal és specializációval jelentősen növekedhetnek a kereseti lehetőségek. A szakterület iránti növekvő kereslet miatt jó karrierkilátások várhatók.
Milyen szoftvereket használnak a környezetmérnök tervezésben?
A területen számos specializált szoftvert használnak, többek között: AutoCAD és más CAD programok tervezéshez, MATLAB és Python adatelemzéshez és modellezéshez, GIS szoftverek térinformatikai elemzésekhez, valamint környezeti modellező szoftverek (pl. WASP, AERMOD) specifikus alkalmazásokhoz.
Hogyan befolyásolja a klímaváltozás a környezetmérnök tervezést?
A klímaváltozás új kihívásokat és lehetőségeket teremt a környezetmérnök tervezésben. Egyrészt szükség van alkalmazkodási megoldásokra (pl. árvízvédelem, hőhullámok kezelése), másrészt a kibocsátás-csökkentési technológiák fejlesztésére. Ez új szakmai területeket nyit meg és növeli a környezetmérnökök iránti keresletet.
Milyen szerepet játszanak a környezetmérnökök a körforgásos gazdaságban?
A környezetmérnökök kulcsszerepet játszanak a körforgásos gazdaság kialakításában. Ők tervezik meg azokat a rendszereket és technológiákat, amelyek lehetővé teszik a hulladék minimalizálását, az anyagok újrahasznosítását és az erőforrások hatékony felhasználását. A körforgásos tervezési elvek alkalmazása egyre fontosabb kompetenciává válik a szakmában.
