A modern világ energiaproblémái egyre sürgetőbbé teszik az alternatív megoldások keresését. Míg a fosszilis tüzelőanyagok korlátozottsága és környezeti hatásai nyilvánvalóvá váltak, a tiszta energiaforrások iránti igény soha nem volt még ilyen nagy. A hidrogéncella technológia ebben a kontextusban különösen izgalmas lehetőséget kínál, hiszen gyakorlatilag korlátlan energiaforrást biztosíthat, miközben egyetlen mellékterméke a tiszta víz.
A hidrogéncella lényegében egy elektrokémiai eszköz, amely a hidrogén és oxigén közötti reakciót használja fel elektromos áram előállítására. Ez a technológia nem újkeletű – már a 19. században felfedezték az alapelveit –, azonban csak az utóbbi évtizedekben vált gyakorlatilag alkalmazhatóvá. A működési elv egyszerűnek tűnhet, de a részletek és az alkalmazási lehetőségek sokrétűsége lenyűgöző.
Ebben az írásban mélyrehatóan megvizsgáljuk a hidrogéncella működésének minden aspektusát, a különböző típusokat, előnyöket és hátrányokat, valamint a jelenlegi és jövőbeli alkalmazási területeket. Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogyan változtathatja meg ez a technológia az energiafelhasználási szokásainkat, és milyen szerepet játszhat a fenntartható jövő kialakításában.
Az alapvető működési mechanizmus
A hidrogéncella működése egy viszonylag egyszerű elektrokémiai folyamaton alapul, amely azonban rendkívül hatékony energiaátalakítást tesz lehetővé. A folyamat középpontjában a hidrogén és az oxigén közötti reakció áll, amely normál körülmények között robbanásszerű égést eredményezne. A hidrogéncella azonban ezt a reakciót kontrollált körülmények között bontja szét, lehetővé téve az energia fokozatos felszabadítását elektromos áram formájában.
Az eszköz három fő komponensből áll: az anódból, a katódból és a közöttük elhelyezkedő elektrolitból. Az anód negatív pólus, ahol a hidrogén oxidációja történik, míg a katód pozitív pólus, ahol az oxigén redukciója zajlik. Az elektrolit egy speciális membrán, amely szelektíven engedi át bizonyos ionokat, miközben megakadályozza a gázok közvetlen keveredését.
A reakció az anódnál kezdődik, ahol a hidrogénmolekulák katalizátor hatására protonokra és elektronokra bomlanak. A protonok áthaladnak az elektrolit membránon, míg az elektronok kénytelenek a külső körön keresztül eljutni a katódhoz. Ez az elektronáramlás alkotja a hasznos elektromos áramot, amely külső fogyasztókat táplálhat.
"A hidrogéncella technológia legnagyobb előnye, hogy az egyetlen mellékterméke tiszta víz, így tökéletesen illeszkedik a fenntartható energiagazdálkodás követelményeihez."
A katódnál az elektronok, protonok és az oxigén találkoznak, ahol vízmolekulák keletkeznek. Ez a folyamat exoterm, vagyis hőt is termel, amely megfelelő hőgazdálkodással hasznosítható. A teljes reakció eredménye: 2H₂ + O₂ → 2H₂O + energia (elektromosság + hő).
Hidrogéncella típusok és jellemzőik
A hidrogéncellák világában többféle technológiai megközelítés létezik, mindegyik saját előnyeivel és alkalmazási területeivel. A legfontosabb típusok közötti különbségek elsősorban az elektrolit anyagában, a működési hőmérsékletben és a hatékonyságban mutatkoznak meg.
Proton Exchange Membrane (PEM) cellák
A PEM cellák jelenleg a legszélesebb körben alkalmazott hidrogéncella típus, különösen a közlekedési szektorban. Ezek a cellák viszonylag alacsony hőmérsékleten (60-80°C) működnek, ami gyors indítást és leállítást tesz lehetővé. Az elektrolit egy speciális polimer membrán, amely csak protonokat enged át.
A PEM technológia legnagyobb előnye a kompakt méret és a gyors válaszidő. Hátrányai közé tartozik a drága platina katalizátor szükségessége és az érzékenység a szén-monoxid szennyeződésekre. Ezért különösen tiszta hidrogént igényelnek a hatékony működéshez.
Alkaline Fuel Cells (AFC)
Az AFC cellák lúgos elektrolitot használnak, általában kálium-hidroxid oldatot. Ezek a cellák már a múlt század közepén is használatban voltak, például az Apollo űrmissziókban. Előnyük, hogy nem igényelnek drága nemesfém katalizátort, és jó hatékonyságot érnek el.
Az AFC technológia azonban érzékeny a szén-dioxidra, amely karbonátokat képez a lúgos elektrolitban, csökkentve a teljesítményt. Emiatt különösen tiszta hidrogén és oxigén szükséges a működésükhöz.
Solid Oxide Fuel Cells (SOFC)
A SOFC cellák magas hőmérsékleten (800-1000°C) működnek, és szilárd kerámia elektrolitot használnak. Ez a technológia rendkívül hatékony lehet, akár 60% feletti elektromos hatásfokot is elérhet, és a hulladékhő is jól hasznosítható.
| Hidrogéncella típus | Működési hőmérséklet | Hatásfok | Fő alkalmazási terület |
|---|---|---|---|
| PEM | 60-80°C | 40-60% | Járművek, kisebb rendszerek |
| AFC | 60-90°C | 50-70% | Űrtechnológia, speciális alkalmazások |
| SOFC | 800-1000°C | 45-65% | Stacionárius energiatermelés |
| MCFC | 600-700°C | 45-65% | Ipari energiatermelés |
Molten Carbonate Fuel Cells (MCFC)
Az MCFC cellák olvadt karbonát elektrolitot használnak 600-700°C hőmérsékleten. Ezek különösen alkalmasak nagyobb teljesítményű stacionárius alkalmazásokhoz, mint például erőművek vagy ipari létesítmények energiaellátása.
Előnyök és kihívások
A hidrogéncella technológia számos vonzó tulajdonsággal rendelkezik, amelyek miatt egyre nagyobb figyelmet kap a tiszta energia keresésében. Ugyanakkor jelentős kihívásokkal is szembe kell néznie a széles körű elterjedés érdekében.
Környezeti előnyök
🌱 Zéró károsanyag-kibocsátás: A hidrogéncella működése során egyetlen káros anyag sem keletkezik, csak tiszta víz és hő. Ez különösen fontos a városi környezetben, ahol a levegőminőség javítása kritikus kérdés.
🔄 Megújuló energiaforrások integrációja: A hidrogén előállítható megújuló energiaforrások segítségével, így a teljes energialánc karbonsemleges lehet.
♻️ Energiatárolási lehetőség: A hidrogén kiváló energiatároló médium, amely lehetővé teszi a megújuló energiaforrások ingadozásainak kiegyenlítését.
🌍 Helyi energiafüggetlenség: A hidrogén helyben előállítható és felhasználható, csökkentve az energiaimport függőséget.
⚡ Magas energiasűrűség: A hidrogén tömegegységre vetített energiatartalma háromszor nagyobb, mint a benzin.
Technológiai előnyök
A hidrogéncellák csendes működése különösen értékes tulajdonság városi környezetben. Nincsenek mozgó alkatrészek, így a karbantartási igény is minimális. A modularitás lehetővé teszi a teljesítmény rugalmas skálázását, míg a gyors üzembe helyezés előnyt jelent a hagyományos erőművekkel szemben.
"A hidrogéncella technológia legnagyobb ígérete abban rejlik, hogy képes áthidalni a megújuló energiaforrások időbeli ingadozásait, stabil és tiszta energiaellátást biztosítva."
Gazdasági kihívások
A magas kezdeti költségek jelenleg az egyik legnagyobb akadályt jelentik. A platina katalizátorok, a speciális membránok és a precíziós gyártási folyamatok jelentősen növelik a gyártási költségeket. A hidrogén infrastruktúra kiépítése is komoly befektetést igényel.
A hidrogén előállítási költségek szintén magasak, különösen ha tiszta, megújuló forrásokból származó energiával állítják elő. A jelenlegi ipari hidrogéntermelés nagyrészt még fosszilis tüzelőanyagokon alapul, ami csökkenti a környezeti előnyöket.
Technikai kihívások
A hidrogén tárolása különleges kihívásokat jelent. A gáz rendkívül kis molekulamérete miatt hajlamos a szivárgásra, és speciális tartályokat igényel. A kriogén tárolás energiaigényes, míg a nagy nyomású tárolás biztonsági kockázatokat hordoz.
A tartósság és megbízhatóság javítása folyamatos kutatási terület. A hidrogéncellák élettartama még mindig rövidebb, mint a hagyományos energiaforrások, és a teljesítménycsökkenés idővel jelentős lehet.
Alkalmazási területek részletesen
A hidrogéncella technológia alkalmazási lehetőségei rendkívül széles spektrumot ölelnek fel, a személygépkocsiktól a nagy ipari létesítményekig. Minden területen más-más követelmények és előnyök jelentkeznek.
Közlekedési szektor
A személygépkocsik területén a hidrogéncellás járművek egyre komolyabb alternatívát jelentenek az elektromos autókkal szemben. A fő előnyök közé tartozik a gyors tankolás (3-5 perc), a nagy hatótávolság (400-600 km) és a könnyebb tömeg hosszabb távon. A Toyota Mirai, a Hyundai NEXO és a Honda Clarity már kereskedelmi forgalomban kapható hidrogéncellás személyautók.
A tehergépjárművek és buszok esetében a hidrogéncella különösen vonzó lehet. A nagy tömeg és a hosszú működési idő miatt az akkumulátoros megoldások korlátokba ütköznek, míg a hidrogéncella stabil teljesítményt nyújt. Több európai város már teszteli a hidrogéncellás buszokat a tömegközlekedésben.
| Jármű típus | Hatótávolság | Tankolási idő | Fő előnyök |
|---|---|---|---|
| Személyautó | 400-600 km | 3-5 perc | Gyors tankolás, tiszta működés |
| Teherautó | 500-800 km | 10-15 perc | Nagy teherbírás, hosszú hatótáv |
| Busz | 300-500 km | 8-12 perc | Csendes működés, zéró emisszió |
| Vonat | 600-1000 km | 15-20 perc | Elektromos pályák helyettesítése |
Hajózási és légiközlekedési alkalmazások
A hajózásban a hidrogéncella különösen ígéretes a kisebb és közepes méretű hajók esetében. A tengeri szállítmányozásban a nagy távolságok és a szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt egyre nagyobb az érdeklődés a hidrogén-üzemanyag iránt.
A légiközlekedésben még korai szakaszban van a hidrogéncella alkalmazása, de több cég dolgozik kisebb repülőgépek fejlesztésén. Az Airbus bejelentette, hogy 2035-ig kereskedelmi hidrogéncellás repülőgépet szeretne piacra dobni.
Stacionárius energiatermelés
A lakóházak és irodaépületek energiaellátásában a hidrogéncella kiváló kiegészítő vagy alternatív megoldást jelenthet. Különösen vonzó olyan területeken, ahol a hálózati áram megbízhatatlan vagy drága. A japán ENE-FARM program keretében már több mint 300 000 háztartási hidrogéncella rendszer működik.
Az ipari alkalmazások területén a hidrogéncella folyamatos, megbízható energiaellátást biztosíthat. A telekommunikációs tornyok, kórházak és adatközpontok számára különösen értékes a zavartalan működés lehetősége.
"A stacionárius hidrogéncella rendszerek legnagyobb értéke abban rejlik, hogy képesek kombinálni az elektromos energia termelést a fűtési igények kielégítésével, így rendkívül hatékony összrendszert alkothatnak."
Ipari és speciális alkalmazások
Az acélgyártásban a hidrogén már most is fontos szerepet játszik, és a hidrogéncellák ipari méretű alkalmazása további lehetőségeket nyithat. A vegyiparban a hidrogén alapanyagként és energiahordozóként egyaránt használható.
A távoli területek energiaellátása különösen alkalmas terület a hidrogéncella technológia számára. Olyan helyek, ahol nincs elektromos hálózat, vagy ahol a megújuló energiaforrások ingadozása problémát jelent, ideális alkalmazási területet jelentenek.
Hidrogén előállítási módszerek
A hidrogéncella technológia fenntarthatósága nagymértékben függ a hidrogén előállításának módjától. Jelenleg többféle módszer létezik, mindegyik saját előnyeivel és hátrányaival.
Elektrolízis útján
Az elektrolízis során elektromos áram segítségével bontják fel a vizet hidrogénre és oxigénre. Ez a módszer akkor tekinthető környezetbaráttnak, ha megújuló energiaforrásokból származó áramot használnak. Az elektrolízis hatékonysága folyamatosan javul, jelenleg 70-80% körül mozog.
A PEM elektrolízis különösen ígéretes technológia, amely gyorsan képes követni a megújuló energiaforrások ingadozásait. Ez lehetővé teszi a napenergia és szélenergia hatékony tárolását hidrogén formájában.
Gőzreformálás
A gőzreformálás jelenleg a leggyakoribb ipari hidrogén-előállítási módszer. Természetgázt használ alapanyagként, és magas hőmérsékleten víz jelenlétében hidrogént és szén-dioxidot állít elő. Bár gazdaságos, jelentős CO₂ kibocsátással jár.
A szén-dioxid leválasztás és tárolás (CCS) technológiával kombinálva a gőzreformálás környezeti hatása csökkenthető, de ez további költségekkel jár.
Biomassza alapú előállítás
A biomassza felhasználásával előállított hidrogén potenciálisan karbonsemleges lehet, ha fenntartható forrásokból származó biomasszát használnak. A pirolízis és a gázosítás során szerves anyagokból hidrogént lehet nyerni.
"A hidrogén előállítás jövője a megújuló energiaforrások és az elektrolízis házasságában rejlik, amely lehetővé teszi a tisztán zöld hidrogén nagy mennyiségű termelését."
Fotokémiai és biológiai módszerek
A fotokémiai hidrogén-előállítás során napfény segítségével közvetlenül hasítják fel a vizet. Ez még kutatási szakaszban van, de potenciálisan forradalmasíthatja a hidrogéntermelést.
A biológiai módszerek algák vagy baktériumok segítségével állítanak elő hidrogént. Ezek a módszerek még nem érik el a kereskedelmi alkalmazáshoz szükséges hatékonyságot, de hosszú távon ígéretesek lehetnek.
Infrastrukturális követelmények
A hidrogéncella technológia széles körű elterjedése jelentős infrastrukturális fejlesztéseket igényel. Ez magában foglalja a termelési, szállítási, tárolási és elosztási rendszerek kiépítését.
Hidrogén töltőállomások
A töltőállomás hálózat kiépítése kritikus fontosságú a hidrogéncellás járművek elterjedéséhez. Jelenleg világszerte körülbelül 500 nyilvános hidrogén töltőállomás működik, de ez a szám gyorsan növekszik. Európában 2030-ig 3700 töltőállomás kiépítését tervezik.
A töltőállomások technikai követelményei magasak. 700 bar nyomású tárolás szükséges, valamint speciális biztonsági rendszerek. A beruházási költségek 1-2 millió euró között mozognak állomásonként.
Szállítási és elosztási rendszerek
A csővezetékes szállítás nagyobb mennyiségű hidrogén esetén a leggazdaságosabb megoldás. A meglévő földgáz vezetékek egy része átalakítható hidrogén szállítására, bár speciális anyagok és tömítések szükségesek.
A közúti szállítás kisebb mennyiségek esetén praktikus. Speciális tartálykocsik szállítják a sűrített vagy folyékony hidrogént. A folyékony hidrogén szállítása -253°C-on történik, ami jelentős energiaigénnyel jár.
Tárolási megoldások
A nagy nyomású tárolás (350-700 bar) a leggyakoribb módszer. A tartályok speciális kompozit anyagokból készülnek, amelyek könnyűek és erősek. A biztonsági követelmények szigorúak, rendszeres ellenőrzéseket igényelnek.
A kriogén tárolás folyékony hidrogén formájában történik. Bár nagy energiasűrűséget biztosít, a hűtés energiaigényes, és folyamatos párolgási veszteségekkel jár.
"A hidrogén infrastruktúra kiépítése hasonló kihívásokat jelent, mint annak idején a benzinkutak hálózatának létrehozása, de a technológiai komplexitás miatt még nagyobb beruházásokat igényel."
Gazdasági aspektusok és piaci kilátások
A hidrogéncella technológia gazdasági életképessége kulcsfontosságú a széles körű elterjedéshez. A költségek, piaci trendek és támogatási rendszerek mind befolyásolják a technológia jövőjét.
Költségstruktúra és trendek
A hidrogéncellás járművek jelenlegi ára még jelentősen meghaladja a hagyományos autókét. Egy hidrogéncellás személyautó ára 60-80 000 euró között mozog, míg egy hasonló kategóriájú benzines autó 25-35 000 euróért kapható. A költségcsökkenés azonban folyamatos, a tömeggyártás hatására 2030-ra jelentős árcsökkenés várható.
A hidrogén ára jelenleg 8-12 euró/kg között mozog a töltőállomásokon, ami körülbelül 100 km megtételéhez szükséges mennyiség. Ez még drágább, mint a benzin vagy gázolaj, de a hatékonyság miatt a különbség kisebb, mint első ránézésre tűnhet.
Állami támogatások és ösztönzők
Számos ország jelentős állami támogatásokat nyújt a hidrogéncella technológia fejlesztésére. Japán 2009 óta több milliárd dollárt fektetett be, míg Németország 9 milliárd eurós nemzeti hidrogén stratégiát hirdetett meg 2020-ban.
A vásárlási ösztönzők között szerepelnek adókedvezmények, közvetlen támogatások és ingyenes parkolás lehetőségei. Kaliforniában 5000 dollár támogatást kapnak a hidrogéncellás autó vásárlói.
Piaci előrejelzések
A globális hidrogéncella piac értéke 2020-ban 3,4 milliárd dollár volt, és évente 25-30%-kal növekszik. 2030-ra 25-30 milliárd dollárra becsülik a piac méretét. A növekedést elsősorban a közlekedési és stacionárius alkalmazások hajtják.
Az autógyártók befektetései is jelentősek. A Toyota, Hyundai, Honda és BMW több milliárd dollárt fordít hidrogéncellás járművek fejlesztésére. Európában a Mercedes, BMW és Audi is komoly erőforrásokat allokál erre a területre.
"A hidrogéncella technológia gazdasági áttörése akkor következik be, amikor a tömeggyártás hatására a költségek elérik a hagyományos technológiák szintjét, ami a jelenlegi trendek szerint 2030 körül várható."
Jövőbeli fejlesztési irányok
A hidrogéncella technológia fejlődése folyamatos, és számos ígéretes kutatási irány van kibontakozóban. Ezek a fejlesztések jelentősen javíthatják a technológia hatékonyságát, csökkenthetik a költségeket és bővíthetik az alkalmazási területeket.
Anyagtudományi fejlesztések
A katalizátorok fejlesztése központi kérdés. A platina helyettesítése olcsóbb anyagokkal, például nikkel-alapú vagy vasmentes katalizátorokkal jelentős költségcsökkenést eredményezhet. A nanostrukturált katalizátorok nagyobb felületet biztosítanak, javítva a hatékonyságot.
A membránok fejlesztése szintén kritikus terület. Az új polimer membránok jobb protonvezetést, nagyobb mechanikai szilárdságot és hosszabb élettartamot ígérnek. A kompozit membránok kombinálják a különböző anyagok előnyeit.
Rendszerintegrációs megoldások
A hibrid rendszerek kombinálják a hidrogéncellát más energiaforrásokkal. Az akkumulátorokkal kombinált rendszerek optimalizálhatják a teljesítményt és csökkenthetik a költségeket. A szuperkondenzátorok gyors teljesítményváltozásokat tesznek lehetővé.
A smart grid integráció lehetővé teszi a hidrogéncella rendszerek intelligens bekapcsolását az elektromos hálózatba. Ez optimalizálhatja az energiafelhasználást és javíthatja a hálózat stabilitását.
Digitális technológiák alkalmazása
Az AI és gépi tanulás alkalmazása optimalizálhatja a hidrogéncella működését. A prediktív karbantartás csökkentheti az üzemkimaradásokat, míg az intelligens energiagazdálkodás javíthatja a hatékonyságot.
A IoT szenzorok valós idejű monitoringot tesznek lehetővé. A teljesítmény, hőmérséklet, nyomás és egyéb paraméterek folyamatos nyomon követése javítja a megbízhatóságot és a biztonságot.
Környezeti hatások és fenntarthatóság
A hidrogéncella technológia környezeti hatásainak megértése kulcsfontosságú a fenntartható energiajövő tervezéséhez. Bár a működés során tiszta, a teljes életciklust figyelembe kell venni.
Életciklus elemzés
A gyártási fázis környezeti hatásai jelentősek lehetnek. A platina katalizátorok bányászata, a speciális membránok gyártása és a precíziós alkatrészek előállítása energiaigényes folyamatok. Azonban a hosszú élettartam és a tiszta működés kompenzálhatja ezeket a hatásokat.
A használati fázis során a hidrogéncella gyakorlatilag karbonsemleges, feltéve, hogy megújuló forrásokból származó hidrogént használ. A víz mint egyetlen melléktermék teljesen ártalmatlan, sőt bizonyos alkalmazásokban hasznosítható is.
Hulladékkezelés és újrahasznosítás
A hidrogéncellák újrahasznosítása fontos kérdés. A platina katalizátorok értékes anyagot tartalmaznak, amelyek visszanyerhetők. A polimer membránok és egyéb alkatrészek újrahasznosítása még fejlesztés alatt áll, de ígéretes eredmények születtek.
A körforgásos gazdaság elvei alapján a hidrogéncella komponensek újrafelhasználása és újrahasznosítása minimalizálhatja a környezeti hatásokat. Ez különösen fontos a technológia széles körű elterjedése esetén.
"A hidrogéncella technológia valódi környezeti előnyei csak akkor realizálódnak, ha a teljes értéklánc – a hidrogén előállításától a cellák újrahasznosításáig – fenntartható alapokon nyugszik."
Biztonsági szempontok
A hidrogén kezelése speciális biztonsági intézkedéseket igényel. Bár a hidrogén biztonságosan használható, tulajdonságai miatt fokozott óvatosság szükséges.
Hidrogén tulajdonságai és kockázatok
A hidrogén rendkívül gyúlékony gáz, amely széles koncentrációtartományban (4-75%) robbanóképes keveréket alkot a levegővel. Kis molekulamérete miatt hajlamos a szivárgásra, és színtelen, szagtalan, így nehezen észlelhető.
A magas nyomás (350-700 bar) további kockázatokat jelent. A tartályok és vezetékek integritása kritikus fontosságú. Speciális anyagok szükségesek, amelyek ellenállnak a hidrogén okozta anyagkárosodásnak.
Biztonsági rendszerek és protokollok
A gázérzékelő rendszerek folyamatosan monitorozzák a hidrogén koncentrációt. Szivárgás esetén automatikus leállítás és szellőztetés aktiválódik. A tűzoltó rendszerek speciálisan hidrogén tüzekre vannak tervezve.
A személyzet képzése alapvető fontosságú. A hidrogén kezelése, a veszélyek felismerése és a vészhelyzeti eljárások ismerete minden érintett számára kötelező.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a hidrogéncella élettartama?
A modern hidrogéncellák élettartama 5000-8000 üzemóra között mozog, ami személyautó esetében körülbelül 150-200 000 km-nek felel meg. A stacionárius alkalmazásokban akár 15-20 év élettartam is elérhető megfelelő karbantartás mellett.
Mennyire biztonságos a hidrogén használata?
A hidrogén biztonságosan használható megfelelő biztonsági intézkedések mellett. Bár gyúlékony, a levegőnél 14-szer könnyebb, így szivárgás esetén gyorsan elillan. A modern hidrogéncellás járművek többszörös biztonsági rendszerekkel vannak felszerelve.
Milyen hatékonyságot ér el egy hidrogéncella?
A hidrogéncellák elektromos hatásfoka 40-60% között mozog, de a hulladékhő hasznosításával (kogenerációval) akár 80-90% összhatásfok is elérhető. Ez lényegesen jobb, mint a hagyományos belső égésű motorok 25-35%-os hatásfoka.
Mennyi idő alatt lehet feltölteni egy hidrogéncellás autót?
A hidrogéncellás járművek tankolása 3-5 perc alatt elvégezhető, ami hasonló a hagyományos üzemanyagokhoz. Ez jelentős előnyt jelent az elektromos autókkal szemben, amelyek töltése órákig is eltarthat.
Milyen költségekkel kell számolni hidrogéncellás autó esetében?
Jelenleg egy hidrogéncellás személyautó ára 60-80 000 euró között mozog. A hidrogén ára 8-12 euró/kg, ami körülbelül 100 km megtételéhez elegendő. A karbantartási költségek alacsonyabbak a mozgó alkatrészek hiánya miatt.
Hol lehet hidrogént tankolni?
Magyarországon jelenleg korlátozott számú hidrogén töltőállomás működik, főként kutatási és demonstrációs célokra. Európában körülbelül 200 nyilvános töltőállomás üzemel, a legtöbb Németországban, Japánban és Kaliforniában.
