Kanban útmutató: A hatékony munkafolyamatok jegyében

19 Min Read
A kanban rendszer segít a feladatok átláthatóságának növelésében és a hatékonyság javításában.

A mindennapok során gyakran találkozom azzal a kihívással, hogy hogyan lehetne hatékonyabban szervezni a munkát, legyen szó akár egy kisebb csapatról vagy nagyobb vállalati környezetről. Mindenki szeretne eredményesebb lenni, miközben csökkenti a felesleges stresszt és a túlterheltséget. Éppen ezért kezdtem el mélyebben foglalkozni a kanban rendszerrel, amely nemcsak a termelékenységet növeli, hanem a munkavégzés élményét is képes jelentősen javítani.

A kanban egy vizuális folyamatmenedzsment módszer, amely Japánból származik, és eredeti jelentése „vizuális jelzés” vagy „kártya”. Lényege, hogy láthatóvá teszi a munkafolyamatokat, segít azonosítani a szűk keresztmetszeteket, és optimalizálja a feladatok áramlását. A kanban szemlélet különböző nézőpontokból közelíthető meg: egyesek egyszerű feladatkezelési eszközként tekintenek rá, mások teljes szervezeti filozófiaként alkalmazzák, és vannak, akik a lean menedzsment részeként integrálják a mindennapokba.

Az alábbiakban részletesen bemutatom, hogyan építheted fel saját kanban rendszeredet, milyen alapelvek mentén működik, és milyen előnyöket nyújthat a különböző munkakörnyezetekben. Gyakorlati példákkal, konkrét lépésekkel és tippekkel segítek abban, hogy sikeresen adaptálhasd ezt a módszert a saját igényeidhez. Akár egyéni vállalkozóként, akár csapatvezetőként, vagy éppen projektmenedzserként dolgozol, a kanban rugalmassága lehetővé teszi, hogy személyre szabd és maximalizáld a benne rejlő lehetőségeket.

A kanban rendszer eredete és alapelvei

A történet a Toyota gyárban kezdődött az 1940-es években, amikor Taiichi Ohno mérnök egy forradalmi ötlettel állt elő. Megfigyelte, hogyan működnek az amerikai szupermarketek, ahol az árut csak akkor pótolták, amikor a polcok kezdtek kiürülni. Ez a „just-in-time” szemlélet inspirálta a Toyota termelési rendszerének kialakításában, amelynek később a kanban lett az egyik alappillére.

A módszer lényege egyszerű, mégis zseniális: a munkafolyamatokat vizuálisan ábrázoljuk, és csak akkor kezdünk új feladatba, amikor erre kapacitás szabadul fel. Ez a húzó (pull) rendszer biztosítja, hogy ne halmozódjanak fel a félkész munkák, és minden erőforrás optimálisan legyen kihasználva.

A kanban négy alapelve

A kanban rendszer négy fő alapelvre épül, amelyek meghatározzák működésének lényegét:

  1. Kezdd azzal, amit most csinálsz – Nem kell mindent felforgatni, a jelenlegi folyamatokból indulj ki.
  2. Fokozatos, evolúciós változtatások elfogadása – Kis lépésekben haladj, ne akarj mindent egyszerre megváltoztatni.
  3. A jelenlegi szerepek, felelősségi körök és címek tiszteletben tartása – Nem kell átszervezni a teljes struktúrát.
  4. Vezetői hozzájárulás ösztönzése minden szinten – Minden csapattag részvételére szükség van a folyamatos fejlődéshez.

„A kanban nem egy cél, hanem egy utazás. Nem arról szól, hogy elérj egy végpontot, hanem hogy folyamatosan fejlődjön a munkavégzés módja és minősége.”

A kanban hat gyakorlati alapelve

A négy alapelv mellett hat gyakorlati szempont segíti a kanban rendszer sikeres bevezetését:

🔍 Vizualizáld a munkafolyamatot – Tedd láthatóvá a munkát és annak állomásait
🚦 Limitáld a folyamatban lévő munkák számát (WIP) – Kerüld a túlterhelést
⏱️ Menedzseld a folyamatot – Figyeld és optimalizáld a munka áramlását
📝 Tedd explicitté a folyamat szabályait – Mindenki számára legyenek egyértelműek az elvárások
🔄 Implementálj visszacsatolási hurkokat – Rendszeres megbeszélések a fejlődés érdekében
🧪 Fejlődj együtt, kísérletezz – A folyamatos tökéletesítés jegyében

Az alapelvek megértése kulcsfontosságú, hiszen ezek adják a kanban gondolkodásmód alapját. Nem egyszerűen egy eszközről vagy módszerről van szó, hanem egy szemléletről, amely áthatja a teljes munkavégzést.

A kanban tábla felépítése és használata

A kanban rendszer központi eleme a kanban tábla, amely vizuálisan jeleníti meg a munkafolyamatot. Ez lehet fizikai (például egy faliújság post-it cetlikkel) vagy digitális (számos szoftver közül választhatunk). A lényeg, hogy átláthatóan mutassa a feladatok állapotát és mozgását.

Az alap kanban tábla felépítése

A legegyszerűbb kanban tábla három oszlopból áll:

  1. Teendők (To Do) – Ide kerülnek a még el nem kezdett feladatok
  2. Folyamatban (In Progress) – Itt találhatók a jelenleg aktív munkák
  3. Kész (Done) – A befejezett feladatok gyűjtőhelye

Ez az egyszerű struktúra azonban számos módon testreszabható a konkrét igényeknek megfelelően. Nézzünk egy példát egy fejlesztőcsapat kanban táblájára:

ÖtlettárElemzésFejlesztésTesztelésDokumentációKiadásKész
Új funkció javaslatFelhasználói történet kidolgozásaLogin képernyő kódolásaAPI tesztekFelhasználói kézikönyvVerzió 2.1Hibajavítás #123
Feature request #42Követelmények pontosításaAdatbázis optimalizálásRegressziós tesztekAPI dokumentációÚj dashboard
Teljesítmény javításArchitektúra tervezésMobil nézet

Minden oszlopban látható, hogy milyen feladatok vannak az adott fázisban, és ezek hogyan haladnak előre a folyamatban. A táblán jól követhető, hol vannak esetleg torlódások vagy szűk keresztmetszetek.

WIP limitek bevezetése

A kanban egyik kulcsfontosságú eleme a folyamatban lévő munkák számának korlátozása (Work In Progress limits). Ez azt jelenti, hogy meghatározzuk, egy adott fázisban maximum hány feladat lehet egyszerre.

Például:

  • Elemzés: maximum 3 feladat
  • Fejlesztés: maximum 4 feladat
  • Tesztelés: maximum 2 feladat

A WIP limitek bevezetésének számos előnye van:

  • Csökkenti a multitasking okozta hatékonyságvesztést
  • Segít azonosítani a folyamat szűk keresztmetszeteit
  • Gyorsítja a feladatok átfutási idejét
  • Növeli a minőséget, mivel a csapattagok jobban tudnak koncentrálni

„A WIP limitek nem korlátok, hanem védőkorlátok. Nem a szabadságot veszik el, hanem megvédenek a túlterheléstől és a káosztól.”

Húzó rendszer kialakítása

A kanban rendszer húzó (pull) alapon működik, szemben a hagyományos toló (push) rendszerekkel. Ez azt jelenti, hogy a feladatokat nem kiosztjuk vagy rányomjuk a csapattagokra, hanem ők húzzák magukhoz, amikor kapacitásuk van rá.

A húzó rendszer előnyei:

  • Önszerveződő csapatmunka kialakulása
  • A munkaterhelés természetes kiegyenlítődése
  • A csapattagok nagyobb autonómiája és felelősségvállalása
  • A folyamat természetes igazodása a rendelkezésre álló kapacitáshoz

Kanban a gyakorlatban: implementálás lépésről lépésre

A Kanban rendszer elemeit bemutató grafika, színes blokkokkal és ikonokkal.
Fedezd fel a Kanban rendszer alapjait és elemeit a hatékony munkafolyamatokhoz.

A kanban bevezetése nem igényel drasztikus változtatásokat, fokozatosan is megvalósítható. Az alábbiakban bemutatom, hogyan érdemes nekikezdeni, hogy a lehető legnagyobb hasznot hozza a szervezet számára.

1. A jelenlegi folyamatok feltérképezése

Mielőtt bármilyen változtatást bevezetnénk, fontos megérteni, hogyan működnek jelenleg a folyamatok. Ehhez érdemes workshopot tartani a csapattal, ahol közösen azonosítjátok a munkafolyamat lépéseit.

Hasznos kérdések ebben a fázisban:

  • Milyen fő lépésekből áll a munkafolyamat?
  • Hol vannak várakozási idők vagy torlódások?
  • Milyen típusú munkák fordulnak elő leggyakrabban?
  • Kik a folyamat kulcsszereplői?

2. Az első kanban tábla kialakítása

A feltérképezés után következhet a kanban tábla létrehozása. Kezdetben érdemes az egyszerűségre törekedni, és a jelenlegi folyamatot leképezni.

A tábla kialakításának lépései:

  1. Határozzátok meg az oszlopokat a folyamat fázisai alapján
  2. Döntsétek el, hogy fizikai vagy digitális táblát használtok
  3. Gyűjtsétek össze a folyamatban lévő feladatokat
  4. Helyezzétek el a feladatokat a megfelelő oszlopokban

3. WIP limitek meghatározása

A tábla kialakítása után következhet a WIP limitek bevezetése. Kezdetben érdemes óvatosan meghatározni ezeket, és később a tapasztalatok alapján finomhangolni.

Jó kiindulópont lehet:

  • Csapattagok száma + 1 a kritikus oszlopokban
  • Kisebb limitek a szűk keresztmetszetet jelentő fázisokban
  • Magasabb limitek a nagy variabilitású munkafázisokban

4. Metrikák bevezetése és követése

A kanban egyik nagy előnye, hogy lehetővé teszi a folyamat mérését és adatalapú optimalizálását. Érdemes néhány alapvető metrikát bevezetni:

MetrikaLeírásCél
Átfutási idő (Lead Time)Mennyi idő telik el egy feladat felvételétől a befejezéséigCsökkentés és kiszámíthatóság növelése
Ciklusidő (Cycle Time)Mennyi idő alatt halad át egy feladat a folyamatonFolyamat hatékonyságának javítása
ThroughputIdőegység alatt befejezett feladatok számaKapacitás mérése és tervezhetőség
Blokkolt időMennyi ideig állnak a feladatok külső függőségek miattFüggőségek csökkentése
WIPFolyamatban lévő munkák számaOptimális szinten tartás

„Amit nem tudsz mérni, azt nem tudod fejleszteni. A kanban metrikák nem a teljesítmény megítélésére szolgálnak, hanem a folyamat megértésére és javítására.”

5. Visszacsatolási hurkok kialakítása

A kanban rendszer működtetéséhez elengedhetetlen a rendszeres visszacsatolás. Érdemes bevezetni néhány egyszerű meetinget:

🌅 Napi standup (15 perc): A tábla előtt állva a csapat átbeszéli, min dolgozik, milyen akadályok merültek fel
📊 Heti folyamatértékelés (30 perc): A metrikák áttekintése, szűk keresztmetszetek azonosítása
🔍 Kétheti visszatekintés (1 óra): Tanulságok levonása, kísérletek értékelése
📈 Havi stratégiai áttekintés (2 óra): Hosszabb távú trendek elemzése, nagyobb változtatások tervezése

Kanban alkalmazása különböző területeken

Egy férfi bemutatja a kanban rendszert egy modern irodában, háttérben színes poszt-it cetlikkel.
A kanban módszer vizuális eszközként segíti a hatékony munkafolyamatokat.

A kanban rendszer rendkívül rugalmas, és számos területen alkalmazható a szoftverfejlesztéstől kezdve a marketingen át a személyes feladatkezelésig.

Szoftverfejlesztés és IT

A szoftverfejlesztés volt az első terület az ipar után, ahol széles körben elterjedt a kanban. Itt különösen jól működik, mert:

  • A fejlesztési feladatok gyakran komplex és változó természetűek
  • Sok a függőség és a váratlan akadály
  • A prioritások gyorsan változhatnak
  • Fontos a gyors visszajelzés és iteráció

Egy tipikus fejlesztői kanban tábla oszlopai:

  • Backlog
  • Elemzés
  • Fejlesztés
  • Kódfelülvizsgálat
  • Tesztelés
  • Üzembe helyezés
  • Kész

Marketing és kreatív munka

A marketing és kreatív területeken a kanban segít kezelni a gyakran változó prioritásokat és a párhuzamos projekteket:

  • Kampányok és projektek vizuális követése
  • Erőforrások optimális elosztása
  • Határidők betartásának elősegítése
  • Jóváhagyási folyamatok egyszerűsítése

„A kreativitás nem a káoszban, hanem a jól strukturált szabadságban virágzik. A kanban nem korlátozza a kreativitást, hanem keretet ad neki, hogy kibontakozhasson.”

Ügyfélszolgálat és támogatás

Az ügyfélszolgálati területeken a kanban segít a beérkező kérések kezelésében és priorizálásában:

  • Beérkező jegyek vizuális kezelése
  • Átlátható eszkaláció és felelősségi körök
  • Ügyfélproblémák átfutási idejének csökkentése
  • Terhelés kiegyensúlyozása a csapattagok között

Személyes kanban

A kanban elvek egyéni szinten is alkalmazhatók, segítve a személyes produktivitást:

  • Feladatok vizualizálása és priorizálása
  • Multitasking csökkentése
  • Határidők betartása
  • Munka és magánélet egyensúlyának megteremtése

Egy egyszerű személyes kanban tábla:

  • Teendők
  • Ma
  • Folyamatban (max. 2-3 feladat)
  • Várakozás (másokra várunk)
  • Kész

Gyakori kihívások és megoldások

A kanban bevezetése során számos kihívással találkozhatunk. Nézzük a leggyakoribbakat és a lehetséges megoldásokat.

Ellenállás a változással szemben

Sokan ragaszkodnak a megszokott munkamódszereikhez, és ellenállnak az újításoknak.

Megoldási stratégiák:

  • Fokozatos bevezetés, kis lépésekben
  • A jelenlegi folyamatok tiszteletben tartása
  • Az előnyök egyértelmű kommunikálása
  • Korai sikerek kiemelése
  • Csapattagok bevonása a tervezésbe

WIP limitek betartásának nehézségei

A folyamatban lévő munkák korlátozása gyakran kihívást jelent, különösen az elején.

Megoldási stratégiák:

  • A limitek fokozatos bevezetése
  • A limitek közös meghatározása a csapattal
  • A túllépés okainak rendszeres elemzése
  • A limitek rugalmas kezelése kivételes helyzetekben
  • Az előnyök rendszeres kommunikálása

„A WIP limitek kezdetben kényelmetlenek, mint egy új cipő. De idővel kényelmesebbé válnak, és megvédik a lábad a sérülésektől.”

Folyamat-szabályok következetlen alkalmazása

A kanban rendszer csak akkor működik hatékonyan, ha mindenki betartja a közösen meghatározott szabályokat.

Megoldási stratégiák:

  • A szabályok vizuális megjelenítése a tábla mellett
  • Rendszeres emlékeztetők a standup meetingeken
  • A szabályok közös felülvizsgálata és frissítése
  • A szabályok betartásának ösztönzése, nem kikényszerítése
  • A szabályok mögötti indokok megértésének elősegítése

Metrikák helytelen értelmezése

A metrikák könnyen félreértelmezhetők, és rossz ösztönzőket teremthetnek.

Megoldási stratégiák:

  • A metrikák céljának egyértelmű kommunikálása
  • A számok mögötti történet megértése
  • Több metrika együttes használata
  • A metrikák fejlesztési eszközként való kezelése, nem értékelési kritériumként
  • Rendszeres felülvizsgálat és korrekció

Kanban és más agilis módszerek integrációja

A kanban nem egy szigetszerű módszer, jól kombinálható más agilis megközelítésekkel is.

Kanban és Scrum: Scrumban

A Scrumban a két módszer legjobb elemeit ötvözi:

  • A Scrum keretrendszeréből megtartja a szerepköröket és a rendszeres eseményeket
  • A kanbanból átveszi a vizualizációt, a WIP limiteket és a folyamatos fejlesztést
  • Rugalmasabb, mint a tiszta Scrum, de strukturáltabb, mint a tiszta kanban

Előnyei:

  • Kombinálható a sprint-alapú tervezés és a folyamatos áramlás
  • Megtartható a Scrum ceremóniák előnye
  • Rugalmasabban kezelhető a változó prioritás

Kanban és DevOps

A kanban és a DevOps filozófia természetes szövetségesek:

  • Mindkettő a folyamatos áramlásra és értékteremtésre fókuszál
  • A kanban vizualizálja a DevOps folyamatokat
  • Segít azonosítani és megszüntetni a szűk keresztmetszeteket a szállítási láncban
  • Támogatja az automatizálást és a folyamatos fejlesztést

„A kanban nem versenyez más módszerekkel, hanem kiegészíti azokat. Nem az a kérdés, hogy kanban VAGY valami más, hanem hogy hogyan lehet a kanban ÉS más módszerek előnyeit kombinálni.”

Kanban eszközök és szoftverek

Bár a kanban eredeti formájában fizikai táblát használt, ma már számos digitális eszköz áll rendelkezésre a módszer alkalmazásához.

Fizikai vs. digitális kanban táblák

Mindkét megközelítésnek megvannak az előnyei:

Fizikai tábla előnyei:

  • Kézzelfogható, állandóan látható
  • Csapatépítő hatása van, amikor a csapat a tábla körül gyűlik össze
  • Egyszerű módosítani, nincs szükség technikai tudásra
  • Nincs rendszerleállás vagy technikai probléma

Digitális tábla előnyei:

  • Távoli munkavégzést is támogat
  • Automatikus metrikák és riportok
  • Korlátlan történeti adatok és visszakereshetőség
  • Integrálható más rendszerekkel
  • Skálázható nagyobb csapatokra és komplex folyamatokra

Népszerű kanban szoftverek

Néhány elterjedt digitális kanban eszköz:

  1. Trello – Egyszerű, vizuálisan vonzó, könnyen tanulható
  2. Jira – Komplex folyamatokra, szoftverfejlesztéshez optimalizált
  3. Microsoft Planner/Azure Boards – Microsoft ökoszisztémába integrált
  4. Asana – Sokoldalú projektmenedzsment képességekkel
  5. Kanbanize – Kifejezetten kanban-fókuszú, részletes metrikákkal
  6. Monday.com – Rugalmas, testreszabható megoldás
  7. Notion – Dokumentumkezelés és kanban kombinációja

A választásnál fontos szempontok:

  • A csapat mérete és eloszlása
  • A folyamat komplexitása
  • Integrációs igények
  • Metrikák és riportok fontossága
  • Költségvetés

Kanban fejlődése és jövője

Két ember dolgozik számítógépen, kanban táblával a háttérben, amely a feladatokat mutatja.
A kanban rendszer segít a feladatok átlátható kezelésében és a hatékonyság növelésében.

A kanban módszer az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül, és továbbra is alakul a változó igényekhez igazodva.

Flight Levels: a szervezeti kanban

A Flight Levels koncepció a kanban kiterjesztése a szervezet különböző szintjeire:

  • 1. szint (Operatív): A mindennapi munka koordinálása
  • 2. szint (Koordináció): Csapatok közötti együttműködés
  • 3. szint (Stratégiai): Portfólió- és stratégiai szintű döntések

Ez a megközelítés segít a kanban elvek kiterjesztésében a teljes szervezetre, biztosítva a stratégiai célok és az operatív munka összehangolását.

Kanban és a mesterséges intelligencia

Az MI és az automatizálás új lehetőségeket nyit a kanban rendszerek számára:

  • Automatikus feladatelosztás és priorizálás
  • Prediktív analitika a szűk keresztmetszetek előrejelzésére
  • Intelligens WIP limit ajánlások
  • Automatikus dokumentáció és jelentéskészítés
  • Folyamatoptimalizálási javaslatok

„A technológia fejlődésével a kanban rendszerek intelligensebbé válnak, de a módszer alapelvei – a vizualizáció, a limitálás és a folyamatos fejlesztés – időtállóak maradnak.”

Kanban a távolsági és hibrid munkavégzésben

A COVID-19 pandémia felgyorsította a távmunka elterjedését, ami új kihívásokat és lehetőségeket teremtett a kanban alkalmazásában:

  • Digitális táblák és virtuális standup meetingek
  • Aszinkron kommunikáció és visszajelzés
  • Távoli csapatok koordinációja
  • Hibrid munkakörnyezet támogatása
  • Virtuális vizualizáció és együttműködés

A kanban rugalmassága lehetővé teszi, hogy ezekhez az új munkamódokhoz is alkalmazkodjon, miközben megőrzi alapvető előnyeit.

Haladó kanban technikák

A kanban alapok elsajátítása után érdemes megismerkedni néhány haladóbb technikával, amelyek tovább növelhetik a hatékonyságot.

Osztályok (Classes of Service)

Az osztályok bevezetése lehetővé teszi a különböző típusú munkák eltérő kezelését:

  • Expedite (sürgős): Megkerülheti a WIP limiteket, azonnali kezelést igényel
  • Fixed Date (fix határidős): Konkrét határidőhöz kötött feladatok
  • Standard (normál): A legtöbb feladat ebbe a kategóriába tartozik
  • Intangible (nem sürgős): Hosszabb távú befektetés, fejlesztés

Az osztályokat vizuálisan is jelölhetjük (pl. színkódokkal), és különböző szabályokat határozhatunk meg kezelésükre.

Úszósávok (Swimlanes)

Az úszósávok horizontális felosztást jelentenek a kanban táblán, amelyek segítenek kategorizálni a munkát:

  • Projektek szerinti bontás
  • Ügyfelek vagy üzleti területek szerinti csoportosítás
  • Prioritási szintek megjelenítése
  • Különböző munkatípusok elkülönítése

Az úszósávok javítják az átláthatóságot és segítenek a kapcsolódó feladatok együttes kezelésében.

Blokkolt feladatok kezelése

A feladatok gyakran elakadnak külső függőségek vagy akadályok miatt. Ezek kezelésére speciális technikákat alkalmazhatunk:

  • Blokkolt feladatok vizuális jelölése (pl. piros jelzés)
  • Blokkolt idő mérése és elemzése
  • Blokkoló tényezők kategorizálása és rendszeres áttekintése
  • Eszkalációs folyamat kialakítása a hosszan blokkolt feladatokhoz
  • Megelőző intézkedések bevezetése a gyakori blokkoló tényezők ellen

„A blokkolt feladatok nem csak frusztrációt okoznak, hanem értékes információt nyújtanak a folyamat gyenge pontjairól. Minden blokkoló tényező egy lehetőség a fejlődésre.”

Kanban sikersztorik és tanulságok

A kanban módszer számos szervezetnél bizonyított már. Nézzünk néhány tanulságot a sikeres bevezetésekből.

Tanulságok a sikeres bevezetésekből

  1. Kezdd kicsiben – Egy csapattal vagy részleggel indulj, majd fokozatosan terjeszd ki
  2. Igazítsd a kontextushoz – Ne másold le más kanban tábláját, alakítsd a saját folyamataidhoz
  3. Fókuszálj a kultúrára – A kanban nemcsak eszköz, hanem szemléletmód
  4. Türelem és kitartás – A valódi előnyök gyakran csak hónapok után jelentkeznek
  5. Adatvezérelt döntések – Használd a metrikákat a folyamatos fejlesztéshez
  6. Vezetői támogatás – Biztosítsd a vezetők elkötelezettségét és példamutatását
  7. Folyamatos oktatás – Képezd a csapatot és oszd meg a tanulságokat

Gyakori buktatók és elkerülésük

Néhány tipikus hiba, amit érdemes elkerülni:

  • Túl komplex kezdés – Túl sok oszlop, szabály és metrika bevezetése egyszerre
  • A WIP limitek figyelmen kívül hagyása – Ez a kanban egyik kulcseleme, nélküle nem működik hatékonyan
  • Csak eszközként kezelés – A kanban több mint egy tábla, szemléletmódot és kultúrát jelent
  • Metrikák túlhangsúlyozása – A számok fontosak, de nem helyettesítik a megértést és a kommunikációt
  • Rendszertelen felülvizsgálat – A folyamatos fejlesztés elmaradása

A kanban bevezetése egy utazás, nem egy egyszeri projekt. A folyamatos tanulás és adaptáció a siker kulcsa.

Share This Article
Brain Fuel For Days
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.